Arról, hogy a magyar kis- és középvállalkozásoknak milyen elvárásaik és igényeik vannak a tőkebefektetőkkel szemben, a Széchenyi Tőkebefektetési Alap felmérésének eredményeit bemutató előző bejegyzésben írtunk. Emellett, mivel az SZTA számára fontosak a piaci visszajelzések saját tevékenységéről, arra is kíváncsi volt, hogyan látják a kkv-k az Alap működését, valamint hogy meg tud-e felelni az elvárásaiknak. A korábbi visszajelzések alapján pozitív válaszokra számítottunk, de az eredmények még a mi várakozásainkat is felülmúlták.
Az Alap azon dolgozik, hogy megfelelő feltételeket és együttműködési lehetőséget kínáljon a kockázati tőke révén növekedni kívánó magyar kkv-knak. Ezt leginkább úgy tudja eredményesen és hatékonyan megtenni, ha az érintettektől értékes visszajelzéseket kap az eddigi működése kapcsán. A felmérésnél fontos volt az SZTA számára, hogy a válaszadók őszintén feleljenek a kérdésekre, hiszen az sikeres üzleti együttműködés is az egyenes kommunikációra épül. Így lehetőségük volt teljesen névtelenül értékelni és véleményt mondani az Alap tevékenységéről, szakmai teljesítményéről.
A felmérésben részt vevő több mint 100 válaszadó között voltak már tőkebefektetésen átesett és tőkeforrást kereső vállalkozások, valamint a hazai piacon aktív befektetők is. Általánosságban elmondható, hogy a megkérdezettek valamennyi szempont szerint pozitív véleményt fogalmaztak meg, még azok a cégek is, amelyek korábban tőkeigénnyel megkeresték az Alapot, de esetükben végül nem született megállapodás tőkebefektetésről. A legpozitívabb válaszokat azok a közvetlen tapasztalattal rendelkező cégek adták, amelyekbe az SZTA befektetett, illetve amelyekből a befektetési időszak végén már ki is lépett.
A válaszadók 85 százaléka gondolja úgy, hogy a Széchenyi Tőkebefektetési Alap befektetői tevékenysége szükséges és hiánypótló a magyar tőkepiacon. Az SZTA öt éve éppen azért jött létre, hogy olyan, elsősorban a hagyományos iparágakban tevékenykedő, ugyanakkor komoly növekedési potenciállal rendelkező kkv-knak biztosítson tőkeforrást, amelyek jellemzően nem tartoznak a tőkebefektetők fő célcsoportjai közé. Elmondható, hogy a felmérés igazolta a terveket, a tőkebefektetőt kereső kkv-k jelentős többsége úgy látja, hogy az Alap a tőkehiánnyal rendelkező, növekedni képes kkv-k egy részének egyedülálló megoldást kínál.
Ezt a megállapítást támasztja alá, hogy azon vállalkozások 71 százaléka, amelyekkel az Alap a tőkebevonás lehetőségéről szóló tárgyalásokig jutott, újra megkeresné az SZTA-t tőkeigényével. Tehát amellett, hogy kialakult a bizalom az Alap iránt, ezen cégek számára az SZTA tőkekonstrukciója lenne a legmegfelelőbb megoldás. Az elutasított vállalkozások között több olyan is volt, amely egy-két éves felkészülés után már alkalmas lehet egy komolyabb tőkebevonásra. Közülük többen is jelezték az SZTA-nak, hogy a vele folytatott tárgyalások és vizsgálati szempontok befektetés hiányában is elősegítették cégük lehetőségeinek alaposabb megismerését, az erények és gyengeségek számbavételét, illetve a pénzügyi szabályozás erősítését. Az Alapnak számos olyan ígéretes projektre is nemet kellett mondania, amely esetében a tőkekeret kimerülése jelentette az akadályt a tőkebefektetés megvalósulása előtt. Ezeknek a cégeknek mindenképpen érdemes biztosítani további tőkeforrásokat.
A megkérdezettek 83 százaléka szerint az SZTA tőkebefektetései egyértelműen segítik a cégnövekedést, és javítják a vállalkozás piaci kilátásait. A vállalkozások 94 százaléka szerint az SZTA hozamelvárásai reálisak és teljesíthetőek, és 84 százalékuk szerint a további feltételeknek is probléma nélkül meg lehet felelni tőkét bevonó cégként. Az SZTA-val közvetlen kapcsolatot kialakító aktív, illetve tranzakciós szinten már lezárt portfóliócégek további pozitívumként emelték ki a tőkebefektetések hitelképesség erősítésére gyakorolt hatását, az SZTA felelősségvállalását a befektetések eredményességéért, a hatékony partneri együttműködést, valamint a tőkebefektetési folyamat átláthatóságát is kiszámíthatóságát.
Az SZTA céljait igazoló pozitív visszajelzés továbbá, hogy annak ellenére, hogy az SZTA állami hátterű tőkealap, a válaszadók többsége szerint működése inkább a versenyszféra sztenderdjeinek felel meg, és egyértelműen szakmai-üzleti szempontok alapján dönt a tőkebefektetésekről.
[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]