A hazai kis- és középvállalkozások az elmúlt időszakban jelentős mértékben járultak hozzá a foglalkoztatási ráta bővüléséhez. Mind az országos, mind a fővárosi foglalkoztatottsági adatokat tekintve az európai uniós átlagot messze felülmúló eredmények tapasztalhatók, a kkv-k további támogatása révén pedig akár még tovább javítható az eredmény.
A kis- és középvállalkozások kulcsfontosságú szerepet játszottak abban, hogy 2015-ben már az uniós átlagot meghaladó mértékben nőtt a foglalkoztatottak aránya, ezért a szektor további, többek között visszatérítendő és nem visszatérítendő pénzügyi eszközök bővítése általi ösztönzése nemzetgazdasági szempontból is rendkívül fontos feladat.
A növekedés már 2010 óta tapasztalható Budapesten, több mint 90 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, így a 15-64 éves korosztályban a foglalkoztatási ráta elérte a 69,2 százalékos értéket. Ehhez képest további fejlődést jelent, hogy a folyamatos bővülés következtében tavaly már csaknem 793 ezer munkavállaló dolgozott a fővárosban, akik közül minden nyolcadiknak valamilyen kis- és középvállalkozás adta a munkát. Országos szinten a kkv-k a teljes foglalkoztatás 73 százalékát adják, így a célzott és beruházásösztönző támogatásuk kiemelten fontos.
Amellett, hogy a kkv-k fejlesztéseinek és piacbővítésének támogatása jelentősen képes javítani azok piaci versenyelőnyét, a régióban tapasztalható forrásbővülés további új vállalkozások megjelenését is generálja, évről évre színesebbé és sokrétűbbé téve a magyar gazdasági szektort. Azáltal pedig, hogy a már több éve a piacon működő kkv-k újabb versenytársakkal néznek szembe, tovább ösztönzi őket termékeik, szolgáltatásaik bővítésére, illetve újabbak fejlesztésére. Ennek következtében a fokozódó piaci verseny egyrészt újabb munkahelyeket teremt, másrészt vonzza a magasan képzett munkaerőt is, egyúttal visszaszorítva az elvándorlás mértékét.
A kkv-szektor elmúlt években tapasztalt sikerét meghatározzák a különböző pénzügyi támogatások. A visszatérítendő, fedezetalapú banki hitelek, illetve a vissza nem térítendő pályázati források mellett a fejlesztési források egyik legnépszerűbb formája a kockázati tőkebefektetés, amely a hazai vállalkozások számára a tulajdonostárs üzleti–szakmai segítsége mellett teszi lehetővé a bővülést, illetve az egyes iparágakhoz kapcsolódó innovációk alkalmazását.
[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]
A Széchenyi Tőkealap tömeges mértékű befektetései révén első kézből tapasztalhatjuk meg a vállalkozásfejlesztés munkahelyteremtésre gyakorolt pozitív hatását. Az Alap portfóliójába tartozó, immáron közel 90 kis- és középvállalkozás jelentős része már a befektetést követő egy-két évben nagymértékben tudta növelni létszámát, de üzleti tervében valamennyi vállalkozás hosszú távú bővítéssel tervez. Az SZTA befektetési döntései közvetlenül több mint 3000 munkahelyet érintenek országszerte a következő egy-két évben, és tapasztalataink szerint további több ezer kisvállalkozás áll készen arra, hogy külső forrás bevonása révén álljon rá egy hosszú távú növekedési pályára, további, többezres nagyságrendű munkavállalónak biztosítva megélhetést. A Széchenyi Tőkealaphoz 2011 óta évről évre egyre nagyobb, összesen 75 milliárd forint összegű tőkeigény érkezett, ami azt jelzi, hogy a kkv-k növekedési törekvései egyre nagyobbak.
Jó hír a kkv-knak, hogy az elkövetkező időszakban nem csak pályázati források válnak elérhetővé, de jelentős keretösszegű hitel- és tőkeprogramok is indulnak kimondottan ezen szektor támogatására.