Napjainkban a forrásszerzési alternatívák közül a tőkebevonás egyre többször jelenik meg reális, sőt, vonzó opcióként a vállalkozások számára. Mindez egyenes következménye a válság hatására megváltozott vállalati finanszírozási helyzetnek.
Működése első évének tapasztalatai alapján a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. befektetési szakértői szerint egyre tisztábban mutatkoznak meg a forrásbevonást tervező vállalkozások közös jellemzői. Ezek alapján könnyebb átlátni, miért hiúsulnak meg egyes befektetési tervek, és milyen konkrét akadályokon kell közösen túllendülni ahhoz, hogy a tőkebevonási terv megvalósulhasson.
A jövőt tervezve egy vállalkozás vezetése gyakran nem biztos abban, hogy milyen forrásra van szüksége, melyik finanszírozási megoldás lenne cége számára az optimális, vagy abban, hogy a vállalkozás egyéni sajátosságai alapján melyik út bejárására alkalmas. A Széchenyi Tőkealapnál is többször előfordult, hogy szakértői a tőkebefektetési projektek előkészítése során „tanácsadókká” is váltak, hiszen tapasztalataik és munkájuk alapján gyakran már az előzetes egyeztetéseket követően a leginkább testhezálló finanszírozási alternatíva felé tudták orientálni az érdeklődőket.
A legfontosabb okok, amelyek a Széchenyi Tőkealapnál az első év tapasztalatai alapján egy-egy befektetés meghiúsulásához vezethettek, a következők voltak:
-
Ha a cégnek még nincs kész, piacra bevezetett terméke, korábban a piacon nem bizonyított, azaz a vállalkozás start-up fázisának finanszírozására van szükség.
-
Ha a vállalkozás üzleti terve nem reális. A növekedési potenciált tekintve a legjellemzőbb az organikus, fokozatos erősödés, amit értelmetlen a valósnál nagyobbnak mutatni. A mérsékelt tempójú növekedéstől nem kell félni – ez nem riasztja el az óvatos befektetőt; számára sokkal nagyobb érték az, ha a cégvezetés reálisan méri fel a piacot és saját lehetőségeit.
-
Ha a vállalkozásnak harmadik felekkel kötött szerződései kockázatot hordoznak a befektetés sikerét illetően.
-
Ha a pénzügyi folyamatok nem áttekinthetőek, például a tagi kölcsönökkel, vagy a házi pénztárral összefüggésben. Fontos azonban tudnunk azt, hogy ezen a pénzügyi, szabályozási területen a legtöbb „hiba” javítható, a hiányosságok pótolhatók. A folyamatok adminisztrációs, könyvelési és egyéb követelményeknek megfeleltetésével a problémák túlnyomó többsége kiküszöbölhető – és akár megvalósul a befektetés, akár nem, ez kiemelt értékkel bír az adott vállalkozás számára.
-
Ha az SZTA részvételének feltételei a vállalkozás számára nem elfogadhatóak. Ebben az egyedi befektetési konstrukcióban az SZTA mindössze csendestársként vesz részt a vállalkozás életében, és a tőke révén kizárólag kisebbségi tulajdont szerez (lásd különböző tőkebevonási lehetőségeket összehasonlító bejegyzésünket, a tőkét befogadó vállalkozás vezetésének azonban mérlegelnie kell, hogy az általa elképzelt jövő lehetséges forgatókönyveivel ezek a feltételek mennyire összeegyeztethetőek.
A fenti okok mellett, természetesen, mind a befektető, mind a célvállalkozás oldaláról előfordulhat olyan esemény vagy tény, ami miatt nem alakul ki együttműködés, azonban a legfontosabb meghiúsulási okok a fent leírtak valamilyen következménye.