A magyar startupok jelentős része az amerikai piacot határozza meg fő elérendő piacként. Az ott létrejövő, illetve betelepülő vállalkozások ugyanis az európainál jóval nagyobb tőkepiaccal találkozhatnak, és a legnagyobb hubokban (pl. Boston, San Francisco) megtapasztalhatják a pezsgő startup-életet, és a legnagyobb IT-gurukkal találkozhatnak. Mindez nagyon jól hangzik, ám a tapasztalatok és a számok kissé árnyalják a képet. Szerencsére egyben valós, a Kelet-Közép-Európából kitörni készülő startupok számára élhető alternatívák is kirajzolódnak.
Érdemes megnézni, hogyan teljesítenek az egymilliárd dollár fölé értékelt vállalkozások, a világ legértékesebb cégeinek számító, ún. unikornisok. A Fortune szerint jelenleg több mint 170 startup tartozik az unikornisok közé (a szám egyébként forrásonként eltérő), ezek legnagyobb részét az USA-ban alapították, a „klub” összértéke 620 milliárd dollár (kb. 170 billió forint). Az újabb, 2015-ben csatlakozott unikornisok közül is a legtöbb amerikai (30), az európaiakat (13) még Ázsia (19) is megelőzi.
A számok közötti eltérés annak is köszönhető, hogy az USA-ban jóval több a befektető, és fejlettebb a magántőkepiac, aminek köszönhetően a befektetések mértéke is eltérő. Míg Európában a befektetők sokkal jobban figyelnek a bevételek alakulására mint a befektetés sikerét mérő mutatóra, addig az amerikaiak a cég értékét szeretnék minél magasabbra feltornászni. Ez egyébként az egész amerikai startup-szférára kivetíthető veszélyeket is magában rejt, például nem biztos, hogy a startup működése, illetve a termékében rejlő potenciál tükrözi a túl magasra becsült cégértéket. Ezért sokan tartanak Amerikában a techlufi kipukkanásától.
A különbség az eredményeken is jól látszik. Míg az európai unikornisok átlagosan 315 millió dolláros éves bevételt termelnek, addig az amerikaiak csak 129 milliót. Mindezt annak ellenére, hogy ezen amerikai startupok növekedését kétszer több tőkéből finanszírozták, mint az európaiakét. Egyébként az unikornisoktól eltekintve is a PitchBook adatai szerint 2015-ben az USA technológiai startupjaiba áramló tőke majdnem öt és félszerese volt az európainak. Ezek alapján Európa legértékesebb startupjainak növekedése és feltételezhető stabilitási helyzete biztatóbbnak tűnik. Az európai unikornisok listáját egyébként a svéd Spotify vezeti 8,53 milliárd dollárral, a legtöbb unikornist Nagy-Britanniában, Svédországban és Németországban alapították, de találunk startupokat Hollandiából, Franciaországból, Luxemburgból vagy Csehországból is.
A globális terveket szövögető startupoknak tehát nem kell mindenáron a magas fenntartási költségeket és kiélezett, több ezer szereplős versenyt ígérő Szilícium-völgyet kitűzni célul, az európai startup-szféra is folyamatosan bővül és fejlődik, és az átlagosan kisebb összegű befektetések ellenére is nagy esély van az erőteljes növekedésre. Ma már az USA-ban az a startup tud fennmaradni, aki ki tud tűnni az ezerszámra létrejövő, nagyon hasonló profilú indulók között. Mondhatni, az idő múlásával egyre gyengébb pozícióból kell egyre nagyobb győzelmet aratni.
[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]
Európában viszont még bőven van hely a terjeszkedésre. A nemzetállami tagoltság miatt a startupok eleve nemzetközi szintű terjeszkedésben gondolkodnak, míg az USA piacának mérete önmagában megközelíti az Európai Unióét. A töredezettség miatt az USA-éhoz (pl. Szilícium-völgy, New York, Boston, Chicago, Los Angeles) vagy a gyakran kizárólag belső, óriási piacot megcélzó kínai startupok központjaihoz (Peking, Sencsen, Sanghaj, Hangcsou) hasonló ún. startup hubok lassabban alakultak ki, de idővel már számos európai nagyváros (pl. London, Párizs, Berlin, Amszterdam, Dublin vagy Barcelona) tölti be ezt a szerepet saját régiójában. Ugyanakkor viszont ez lehetőséget teremt a kelet-európai startupoknak a beágyazódásra, a fizikailag és kulturálisan is közeli startup-hálózatba sokkal könnyebb beépülni, mint a fejlettebb és telítettebb távoliakba. Ugyanez pedig fordítva is igaz, ugyanis az olcsóbb, élhetőbb helyszíneket kereső európai startupok számára is számos előnnyel kecsegtet Budapest, ráadásul Magyarország híres a jól képzett fejlesztőiről és mérnökeiről.
Természetesen nem azt mondjuk, hogy ha nemzetközi terjeszkedés, akkor csakis Európa. Az SZTA legelső exitje, a Mobilengine például a világ egyik legjelentősebb startup-városába, Bostonba helyezte át a székhelyét. Egy korábbi cikkben Turcsán Tamás, a The Connect East Incubator vezetője azt tanácsolja a magyar startupoknak, hogy célozzanak meg köztes városokat, központokat, például Tel Avivot, ahonnan „gyakran könnyebb kijutni, kapcsolatokat építeni az USA-ba, mint közvetlenül az Egyesül Államokba utazni, mivel nekik ott nagyon jó a hírük, sok kapcsolattal rendelkeznek”.
Az ázsiai ambíciókhoz pedig például a hatmilliós Szingapúrt ajánlja. Ahogy elmondja, a kis országban nincs nagy verseny a startupok között, ugyanis a helyi innovatív vállalkozások egyelőre nem tudják felszívni a nagy mennyiségű elérhető tőkét. Továbbá előnye, hogy „a rengeteg inkubátorház mellett az állam is rendkívül segítőkész, ráadásul a városállamon keresztül egész Ázsiát el lehet érni”.