2017-09-05 - Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. - Piaci hírek

Az évtized eddigi legnagyobb értékű magán- és kockázati tőkéjét fektették be a régiónkban

Egészen 2009 óta nem fektettek be akkora tőkeösszeget a közép- és kelet-európai régióban, mint tavaly. Az Invest Europe adatai szerint 2016-ban a régióban befektetett magán- és kockázati tőke összértéke elérte az 1,6 milliárd eurót. Igaz, nyolc éve ez a szám még 2,5 milliárd euróhoz közelített, de jó hír, hogy a 2013-as mélypont óta folyamatos a befektetett tőkeösszegek növekedése. Ugyanakkor az összeg a teljes európai befektetési aktivitásnak egyelőre csupán a három százalékát teszi ki.

A régió tőkeoldalról támogatott vállalkozásainak 24 százaléka magyar

A befektetett 1,6 milliárd euró 45 százaléka Lengyelországban, 11 százaléka Csehországban, 10 százaléka Litvániában, 9 százaléka Romániában és 6 százaléka (mintegy 89 millió euró) Magyarországon valósult meg. Így ez az öt ország tette ki a régió összes magántőke- és kockázati tőkebefektetéseinek 81 százalékát, emellett a befektetést kapó vállalatok (összesen 337) kétharmada is itt található, illetve az exitek 86 százaléka is ezekben az országokban történt.

Bár a befektetett tőke értékét tekintve Magyarországot négy ország megelőzi a sorban, a vállalkozások száma terén már a sokkal előkelőbb második helyen áll, amellett, hogy Lengyelországban (82) mindössze eggyel több vállalkozás jutott tőkeforráshoz, mint Magyarországon (81). Ez pedig azt is jelenti, hogy a tőkével támogatott cégek közel fele lengyel, illetve magyar. A harmadik ország a rangsorban 32-vel büszkélkedhet, húsz támogatott cég fölé pedig csak a három balti ország, illetve Szlovákia tudott kerülni.

A régióban befektetett tőke legnagyobb része (23 százalék) a fogyasztói szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozásokba irányult, 22 százalékkal második helyen az informatikai és elektronikai szektor áll. A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) adatai alapján Magyarországon ehhez képest tavaly az összes tőkebefektetés 36 százaléka irányult az üzleti és ipari szolgáltatásokba, 17 százalékot az informatika és elektronika-, míg 13 százalékot a fogyasztói szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozásokba fektettek be.

A régió tőkebefektetéseinek típusát nézve a kivásárlások domináltak, a 2016-os befektetések közel háromnegyede tartozik ebbe a csoportba. Emellett a növekedési tőke értékét tekintve több mint 18 százalékot tett ki, a késői fázisú és startup befektetések 3 és 4 százalékos arány között mozogtak. Igaz, az utóbbi befektetéstípusba a 337 vállalkozás közel fele tartozik. Magyarországon ezzel szemben értéküket tekintve a növekedési (57 millió euró) és a startup (26 millió euró) fázisú befektetések domináltak. A 2015-ös, 95 millió euró értékű kivásárlásokhoz képest tavaly mindössze 365 ezer euró értékben valósultak meg ilyen típusú befektetések.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Rekordszámú exit a régióban

A kilépéseket tekintve is növekedést hozott a 2016-os év, rekordszámú, összesen 122 társaság esetében került sor exitre, vagyis a pénzügyi befektetők kiszállására. Ebből 26 teljes vagy részleges exit Magyarországon valósult meg. Ahogy korábban is említettük, ebből tizenegy a Széchenyi Tőkebefektetési Alaphoz kapcsolódik. Ezzel Magyarország ebben a tekintetben is Lengyelországot (29 exit) követi, a harmadik helyre pedig Románia került 18 kilépéssel.

Míg 2015-ben a KKE régióban gyűjtött magántőke értéke alig 418 millió euró volt – az alapkezelők nagyobb hangsúlyt helyeztek a befektetésekre és kiszállásokra –, addig 2016-ban ez az érték 621 millió eurót tett ki. Ez 49 százalékos növekedést jelent, ami összhangban van az összeurópai trenddel; ahol 32 százalékkal több tőkegyűjtés volt tavaly, mint 2015-ben. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a nagyobb alapkezelők visszatértek a piacra.

Zsembery Levente, a HVCA elnöke a következőképp kommentálta a hírt: „A tranzakciók számát tekintve Magyarország Lengyelország után a második, azaz továbbra is igaz, hogy idehaza a kisebb értékűek, de nagyobb számosságúak a befektetések, azaz idehaza a venture capital típusú befektetések dominálnak szemben pl. a csehek jellemzően private equity fókuszú piacával. Érdekes az is, hogy míg a régió egészében az állam mint befektető részesedése az újonnan indult alapokban csökkent, idehaza a tavalyi évben a HVCA statisztikái szerint csak állami alapok indultak.”

Az év elején ebben a bejegyzésben foglaltuk össze Magyarország kockázatitőke-piacának tavalyi évéről készített HVCA-jelentés megállapításait. Az Invest Europe és a HVCA jelentésének adatai közötti eltérés az adatgyűjtés és -feldolgozás eltérő módszeréből ered, a trendek azonban megegyeznek. Ahogy írtuk, a 2017-es, illetve még inkább a 2018-as magyarországi adatok még érdekesebbé válnak, miután a Széchenyi Tőkealap-kezelő szeptemberben induló, immáron három tőkealapja megkezdi a tőkekihelyezéseket, illetve az újabban megjelenő, többek között uniós forrásokból is működő tőkealapok elindulnak.