Legutóbbi bejegyzésünkben azokról a múltbéli kérdésekről esett szó, amik megfelelő dokumentációval és átvilágítással megteremthetik a bizalmat a tőkét adó és a tőket befogadó partnerek között. Mi tartja fent a bizalmat ezt követően, az együttműködés ideje alatt?
A kölcsönös bizalom fenntartása a tőkebefektetés sikere szempontjából kulcskérdés, melynek megoldása a kiszemelt cég menedzsmentjével kialakított viszony. A kockázati tőkés és a tőkét befogadó vállalkozó(k) közti félreértések, illetve ezek nem megfelelő kezelése a projekt kimenetelére jelentős hatással vannak.
A kölcsönös bizalom fenntartása a tőkebefektetés sikere szempontjából kulcskérdés, melynek megoldása a kiszemelt cég menedzsmentjével kialakított viszony. A kockázati tőkés és a tőkét befogadó vállalkozó(k) közti félreértések, illetve ezek nem megfelelő kezelése a projekt kimenetelére jelentős hatással vannak. A kommunikáció mindig relatív: ami szóban hangzik el, arra másként emlékszik az egyik, és másként a másik fél. A követendő út kettős. Csakúgy, mint a befektetés előkészítése során, az első lépés mindig a nyitottság és lelkiismeretesség, mely folyamatosan bizonyítja a projekt és az egymás iránti elkötelezettséget. Ezt támasztja alá a dokumentáció, amely igazolja az egymás között megosztott adatok pontosságát és a megállapodások részleteit, vagyis az együttműködés jogi hátterét biztosítja.
Tőkebefektetéskor a kettő csak együtt működhet. Ebből az alapvető felismerésből származik a szóbeli konzultációk és az írásos beszámolók és dokumentum-megosztás rendszere. Egy olyan cégnél, ahol ezek a keretek a napi működés során a tőkebevonás előtt nem szilárdultak meg, vagy nem is voltak jelen, az első időszakban komoly kihívást jelent. Ennek hátterében az áll, hogy a nem kellőképpen érett struktúrákkal rendelkező cégek a rendszeres elszámoltatást külső kényszernek érzik, és a bizalmatlanság jeleként értékelik. Ott viszont, ahol a működés átlátható és a munkát tudatosan kialakított, hatékony folyamatok révén szervezik, mindez nem jelent problémát – sőt, számtalan példa létezik arra, hogy ezek a vállalkozások belső hatékonyságukat képesek versenyelőnnyé is fejleszteni. Ebből a szempontból, a kockázati tőkét bevonó cégek számára tehát a külső befektető partner jelenléte komoly lehetőség arra, hogy a beszámolás rendszere, dokumentációja és alapvető üzleti megközelítése akár az egész szervezet mindennapi működésére pozitív hatással legyen.
Természetesen, a kölcsönös bizalom fegyelmet, következetességet és kölcsönös rugalmasságot is jelent. Meg kell találni azt az egyensúlyt, amelyben a beszámoltatás maradéktalanul megtörténhet anélkül, hogy aránytalanul nagy hasznos erőforrást vonna el a vállalkozás működtetésétől. Ez az élő tapasztalatok szerint havi rendszerességű értékelést jelent – negyedéves adatközlés mellett már nem lenne elegendő idő arra, hogy egyes, az eredményességre káros folyamatok időben visszafordíthatóak legyenek.
Jó megoldás lehet az is, ha a kockázati tőkét nyújtó partner képviselője bekerül a cég gazdálkodását felügyelő és legalább havonta összeülő testületbe, mert így személyesen vehet részt a cég életében. A tőkét bevonó cég tulajdonosának ugyanúgy érdeke, hogy időben tájékoztassa a tőkebefektetőt a váratlan problémákról, legyen az egy hibás elszámolás vagy egy kártérítési per, vagy az innovációs projekt újraütemezése, amelyhez új cash-flow tervet kell kialakítani.
Egy csendestárs a fenti folyamatok egyes lépéseinél arra is figyel, hogy jelenléte a normál működésnél ne jelentsen nagyobb terhet. Megfelelő minőségű és határidőre elkészülő jelentések alapján elképzelhető, hogy a jelentéstételi kötelezettség a havi rendszerességről negyedévire vált, vagy a felügyelő testület is negyedévente ülésezik. Egy aktív, operatív szerepet vállaló befektető azonban akár heti, egyes esetekben (például, start-up cégeknél vagy jelentős piaci kockázat esetén) napi szinten is részt vesz a cégügyekben, ami hasznára válik a vállalkozás fejlődésének.
A cég életében történő részvétel a vállalat sikerének érdekében az észrevehetetlentől a központiig szinte bármilyen formát ölthet – minden cég, minden eset más, és a befektetőnek gyakorlatilag mindenre oda kell figyelnie. Mindennek azonban a megszerzett tőke mellett óriási hozadéka lehet: a korábbinál jóval transzparensebb működés, tisztább felelősségi körök, nagyobb belső hatékonyság, és a tőke optimális hasznosulása révén javuló eredmények és eredményesség.