Mivel az Európai Unió Bizottsága részletesen megvizsgálta és jóváhagyta a Széchenyi Tőkebefektetési Alap által javasolt új konstrukciókat, a már korábban is elérhető csekély összegű tőkebefektetés mellett az SZTA három új lehetőséget is kínál a magyar vállalkozásoknak, kiterjesztve ezzel az uniós fejlesztési források révén finanszírozható cégek körét.
Melyek ezek a lehetőségek, és mit érdemes tudni róluk „első körben”? A négy forma között az alapvető különbség a résztvevői körben, a befektetés maximális mértékében, az elvárt magánforrás nagyságában rejlik, valamint abban, hogy – a korábbi gyakorlattól eltérően – akár már magvető vállalkozások is pályázhatnak befektetésekre.
Az Alap csekély összegű (úgynevezett „de minimis”) támogatás jogcímen 2011 júniusa óta legalább 100 000 euró, legfeljebb 200 000 euró értékű tőkebefektetéseket hajt végre. Ebben a formában, kivételes esetben, a minimális korlátnál kisebb mértékű, de 75 000 eurónál nem kisebb befektetés is végrehajtható. Emellett az Alap tőkebefektetéséhez kapcsolódóan tagi kölcsönt is nyújthat ügyfeleinek, azonban ez csekély összegű támogatás jogcím esetén nem haladhatja meg az adott vállalkozásba az Alap által befektetett tőke összegének 200 százalékát. Ebben a konstrukcióban nincs elvárt magánforrás. Az egyetlen változás az eddigi gyakorlathoz képest egy rendkívül komoly könnyítés: a tőkebefogadó cégnek korábban 25 fős foglalkoztatotti létszámot kellett két éven belül elérnie – ez az elvárás mostantól 5 főre csökken.
Az egyedi társbefektetés privát részvétellel elnevezésű konstrukcióban vállalkozások jelentkezhetnek azzal a céllal, hogy egy általuk javasolt befektető az SZTA-val közösen hajthasson végre invesztíciót. Alapvető elvárás, hogy a privát befektető az SZTA-val egyidejűleg fektessen be a célvállalatba tőkeemelés formájában. Ebben az esetben az SZTA pénzügyi befektetőként szerepel, tőkerészvétele továbbra is átmeneti időre szól, és társtulajdonosként legfeljebb addig maradhat az adott cégben, mint a magánbefektető. Ebben a konstrukcióban 75 és 750 ezer euró közötti értékben hajtható végre befektetés kockázati tőkejuttatás jogcímen. Az Alap ugyanakkor tagi kölcsönt is nyújthat, mely legfeljebb a befektetés 25 százaléka lehet. Az egyedi társbefektetés értékének összetételét tekintve a magánpartnernek 10 százalékot, a tőkebefogadó cégnek 20 százalékot kell fedeznie – például eredményből vagy tagi kölcsön tőkévé konvertálásából – az SZTA 70 százalékos hozzájárulása mellett, míg a foglalkoztatottak elvárt létszáma a tőkebefektetést követő két éven belül minimum 25 fő.
A keretszerződésen alapuló társbefektetés során az SZTA és a résztvevő privát tőkealap együttműködésének kereteit egy megállapodás rögzíti, amely tartalmazza a célt, a tervezett befektetés nagyságrendjét, a megszerzett részesedés arányát, az elvárt hozamokat, a közös befektetés eredményeként megvalósuló együttes tulajdonlás együttműködési szabályait, az eredménykövetés és a vagyonkezelés rendszerét, továbbá a kölcsönösen elfogadott kilépési stratégiát is. Az ilyen társbefektetések egyik új kulcspontja a privát oldal döntése, ő a kezdeményező fél. A privát befektető lesz az, aki átvilágítja a célvállalatot, részletesen elemzi az üzleti tervet, kidolgozza a közös befektetés keretrendszerét, és a maga részéről végleges döntést hoz a tranzakció végrehajtásáról – ekkor ajánlja fel a társulási lehetőséget az SZTA-nak. Az egyes befektetések összege az előző konstrukcióhoz hasonlóan 75 és 750 ezer euró között lesz, a tőkebefektetéshez kapcsolódó – annak 25 százalékát nem meghaladó – tagi kölcsön lehetőségével. A keretszerződésen alapuló társbefektetés esetében az elvárt magánforrás nagysága legalább 30 százalék, míg a foglalkoztatottak elvárt száma az előző konstrukcióval azonos, 25 fő. Így az SZTA egy magánbefektető által kezdeményezett tranzakcióban 70 százalék erejéig biztosíthat tőkét.
Az induló kisvállalkozásokba történő tőkebefektetéskor az előző két megoldáshoz hasonlóan a minimális befektetési összeg 75 ezer, míg a maximális 750 ezer euró, a kapcsolódó tagi kölcsön maximuma 25 százalék lehet. Az előző két konstrukcióval szemben azonban ebben az esetben a Széchenyi Tőkebefektetési Alap nem vár el magánforrást. Az az előző három terméknél létezik egy megkötés, miszerint célvállalat csak legalább két éve működő cég lehet. Ilyen korlátozás ebben az esetben nincs, hiszen magvető szakaszban lévő vállalkozásoknak szól, így értelemszerűen sem a foglalkoztatottak számával kapcsolatban, sem az éves árbevétellel kapcsolatban nem fogalmazható meg előzetes elvárás. Milyen alapon hozható meg a befektetési döntés? Ez a lehetőség nem klasszikus magvető, vagy start-up fázisban lévő cégeknek szól, hanem olyan, általában kiválással, vagy jogutódlással indult új vállalkozások finanszírozását segítheti, ahol egy, már sikeres cég új tevékenységének, üzletágának beindítása önálló cég keretei között megy végbe. Fontos azonban, hogy az SZTA pozitív döntését követően a tranzakció a piacon meghirdetésre kerül.
Az egyes konstrukciók további részleteit következő bejegyzéseinkben tárgyaljuk.