Egy cég vezetése rendkívül kockázatos feladat, amit a statisztikák is alátámasztanak. Egy felmérés szerint az induló cégek negyede nem éri el az egy éves kort, az ötödik születésnapját pedig kevesebb mint a vállalkozások fele ünnepelheti meg. Természetesen ez a szám iparágtól függően változhat, az jól látszik: egy jól működő vállalkozást hosszú távon fenntartani nem egyszerű. Számos olyan probléma adódhat, amely megnehezíti vagy ellehetetleníti a cégműködést. Bár egy vállalkozó számára nem túl biztatóak ezek a számok, ő maga is rengeteget tehet azért, hogy ne jusson a szerencsétlenül járt cégvezetők sorsára. Nem árt tudni, milyen veszélyek leselkednek egy vállalatra, hogy egyáltalán fel lehessen rájuk készülni, és tenni valamit elkerülésük érdekében. Mert bizony a veszély sok esetben magából a cégből fakad, nem mindig a környezet a felelős érte.
Több cég is elbukott például a rosszul felépített üzleti modelljén, a menedzsment rossz vagy kevéssé tapasztalt hozzáállásán, nem megfelelő minőségű munkáján vagy a cég szempontjából jelentős jogi szabályozás hiányos ismeretén. Háromrészes bejegyzésünkben összefoglaljuk, milyen hibákra és veszélyekre kell figyelnie a vállalkozóknak, hogy ne kelljen lehúzniuk cégük rolóját.
A rossz üzleti modell
Az üzleti modell a vállalat stratégiájának kihagyhatatlan része, amely meghatározza a cég értékteremtő képességét. Ha nem elég kidolgozott, vagy hemzseg a hibáktól, a cég megmaradásának esélye jelentősen csökkenhet. Például ha a vállalat új ötletével egy már eleve telített piacon próbál előretörni, vagy nem veszi figyelembe, hogy célpiacán olyan verseny alakult ki, amelyben több résztvevő már nem tud fennmaradni, érdemes váltani. Ebbe a hibába esett például a Magyarországon is jelenlévő pozsonyi légitársaság, a SkyEurope, amely a WizzAir piacra lépése után nem volt képes változtatni modelljén – amellett, hogy tőzsdei cégként működése, stratégiája, árrése és számtalan gazdasági információja nyitott könyv volt a konkurencia számára – így kissé nyersen fogalmazva felfalta a piac. Az új belépőknek pedig még nehezebb a dolguk. A fogyasztói kör legtöbb esetben már kialakult márkapreferenciával rendelkezik, amelynek megbolygatásához komoly anyagi- és erőforrásokra van szükség.
Viszont nem csak a piac, de maga a vállalat is hordozhatja a potenciális veszélyforrásokat. Gyakori problémát jelenthet például, ha a cég nem méri fel tervének megvalósíthatóságát, vagy elmulasztja a megvalósításhoz szükséges eszközök beszerzését. Ilyenkor több esetben már csak az mentheti meg a vállalatot, ha még időben felszínre kerülnek az üzleti modell hibái. Manapság pedig már egyre inkább előfordul, hogy a megfelelő technológia hiánya szab gátat a cég növekedésének. Erre a problémára az egyik legkézenfekvőbb megoldás a tőkeemelés vagy tőkebevonás, amelyre a mi ügyfeleink körében is számos példa akad (pl. https://szta.hu/?p=933, https://szta.hu/?p=1177, https://szta.hu/?p=292).
Nem utolsósorban a legtöbbször elkövetett hiba: a költségek alul-, a bevételek felültervezése. Cégindításnál mindenki optimista, az első pozitív visszajelzések után már vizionálja a vevők tömegét, azonban hamar kiderülhet: a piacképes termékhez még fejleszteni kell, így nemcsak a bevétel marad el, hanem jelentős költségek is felmerülhetnek. Érdemes ezért több szcenárióval nekivágni a megvalósításnak és gondoskodni kell arról is, ha az első hónapok nem hoznak eredményt.
Egy rossz üzleti modell a jó vállalkozást is tönkreteheti. Éppen ezért fontos, hogy a vállalkozó ismerje és figyelembe vegye ügyfelei igényeit. Ha a vállalkozó kellő energiát és időt fordít kutatásra és tervezésre, ezzel sok hibát elkerülhet.
A rossz hozzáállás – a valódi piaci igény ismeretének hiánya
Biztos mindenki hallotta már a kifejezést: „minden csak hozzáállás kérdése”. Ha az üzleti döntések terén nem is minden, rossz hozzáállással a legjobban felépített üzleti tervek is füstbe mehetnek.
Végzetes lehet például egy cég számára a menedzsment keményfejűsége, makacssága. Természetes folyamat, hogy az idő előrehaladtával a fogyasztók szokásai, azzal együtt a piaci igények állandóan változnak. Egy több évtizede fennálló vállalat pedig nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy ezt figyelmen kívül hagyja. Kizárólag a múltból, a tapasztalatból nem lehet megélni, ugyanis egyes korszakváltások az alkalmazkodás és az innováció képességét teszik szükségessé a jól bevált működési sémák helyett. A 70-es években alapított, hazánkban is megforduló német Schlecker drogérialánc például több évtizeden keresztül sikeresen működött, viszont a 2000-es évek elejétől kezdve viszont folyamatos lejtmenetben voltak, mígnem két éve véget ért a történetük. A fő problémát az jelentette, hogy nem voltak hajlandóak lépést tartani a korral, így márkájuk megmaradt az ezredforduló előtti színvonalon. A versenytársak ugyanakkor már modern, kényelmes üzleteket üzemeltettek, ráadásul szolgáltatások egész sorával javították a vásárlói élményt. A Schlecker bízott korábban jól bevált modelljében, ezzel aláírva halálos ítéletét.
Két dolgot tehetett volna a cég: vagy igyekszik lemásolni a konkurenciánál bevált módszereket, vagy megpróbál még innovatívabb lenni. Az egy helyben toporgás – mint utólag is látszik –, a lehető legrosszabb döntés volt. És ugyanez vonatkozik a legnagyobb cégekre is, elég csak a piac tendenciáit figyelmen kívül hagyó General Motors 2009-es csődjét említeni. Éppen ezért fontos, hogy odafigyeljünk a környezetre, nem szabad sajnálni a pénzt és az energiát a piackutatásra és felmérésekre. A piac ugyanis egy folyamatos verseny, ahol nincsenek előre kiosztott pozíciók.
A fenti példák azonban még egy dologra rávilágítanak: a csődhelyzetből egy vállalkozás akár ki is tud jönni, ha világosan felméri a lehetőségeket, új piacot keres vagy saját pozícióján módosít és lezárja a korábbi működés sikertelen részét.
A cégek bukását előidéző lehetséges okok sorának még messze nincs vége, de elmondható, hogy a fent említett két tényezőnek is számos vállalat esett áldozatául. Valószínűleg vannak esetek, amikor egy idő után a cég végzete elkerülhetetlen, azonban a hibák vagy veszélyek időben való felismerése nagymértékben javíthat a túlélési esélyeken. Az SZTA ezen bejegyzés-sorozata pedig éppen azért született meg, hogy rávilágítson ezekre a problémákra. Érdemes tehát visszatérni a folytatásra!