2016-11-25 - Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. - Szakmai témák

Hogyan előzhetjük meg, hogy ellopják startup ötletünket?

stealNagyon csekély eséllyel, de bármelyik startupperrel előfordulhat, hogy ötletét egyszerűen ellopják, majd változatlan formában valósítják meg – ahogy erre a Venture Capital Summiton saját történetén és tanulságain keresztül Molnár Rita rendezvényszervező is rávilágított. Sokan nem is gondolnák, de erről ők maguk tehetnek, feltéve, ha ötletüket jogilag semmilyen formában nem védték meg. Pedig erre van lehetőség, a védjegy bármelyik kezdő startup ötletet oltalomban részesíthet. A startuppereknek fontos azonban ezt a lépést idejében megtenniük, nehogy Elisha Gray sorsára jussanak.

Bárki, aki egy új startup elindításán dolgozik, könnyedén futhat bele abba a hibába, hogy a maga köré gyűjtött csapat tagjai vagy a potenciális partnerek közül valaki egyszerűen ellopja ötletét, majd érdemi változtatás nélkül valósítja meg azt. A hűtlen csapattag ezzel jelentős károkat okozhat a startupper számára, fontos azonban látni azt is, hogy az ötletgazda az őt ért kárt gyakran saját magának köszönheti.

Egy Európai Bizottság által publikált tanulmány szerint Magyarországon a szellemitulajdon-intenzív ágazatok az uniós átlagon felüli mértékű gazdasági súlyt mutatnak; a GDP 45,1%-át biztosítják, és a munkahelyek 27,2%-át adják. A számokból jól látszik, hogy az innovatív, tudásalapú termékeket és szolgáltatásokat fejlesztő cégek egyre nagyobb súlyt képviselnek a gazdasági életben és ezzel együtt a befektetők portfóliójában is. Az innováció velejárója, hogy a fejlesztés, alkotás során értékkel bíró szellemi tulajdon jön létre, amelyet tudatosan kell kezelni, védeni a hatékonyabb megtérülés és piaci eredményesség érdekében. De hogyan akadályozható meg a szellemi tulajdon ellopása, mit lehet tenni, hogy a projekt az ötletgazdánál maradjon?

A problémával kapcsolatban a legfontosabb szabály: minden ötletet még idejében jogi védelemben kell részesíteni, vagyis hivatalos úton is ki kell nyilvánítani, hogy az ötlet a startupper saját szellemi tulajdonát képezi. A szellemi tulajdon a tulajdonjoghoz hasonló, abszolút szerkezetű jogviszony, amelynek a polgári jog területén belül létrehozott szabályrendszere kizárólagos vagyoni és személyhez fűződő jogok biztosításával nyújt jogi védelmet a szellemi alkotások létrehozói számára. A szellemi tulajdon két fő ága az iparjogvédelem és a szerzői jog. Az iparjogvédelmi jogviszony az oltalom megszerzésével, illetve azon lépések megtételével jön létre, amelyek az adott szellemi alkotás titokban tartását szolgálják, míg a szerzői művek esetében a jogviszony a szellemi alkotás létrehozásával keletkezik.

Egy ötlet önmagában még nem válik oltalmazhatóvá, az kizárólag a kidolgozás, vagy megvalósítás esetén (pl. találmány kidolgozása, novella megírása, logó megalkotása stb.) lehet alkalmas jogi védelemre, arra pedig kizárólag a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala adhat engedélyt. Ennek teljesülésekor viszont az ötlet háromféle csoportba sorolódhat: a szerzői jogi védelem, az iparjogvédelmi oltalom, az üzleti titok, azaz a „know-how” kategóriájába.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

A kategóriák kapcsán fontos említést tenni arról – és ez a nagyrészt újszerű technológiára építő startupok esetében kiváltképp fontos –, hogy amennyiben az ötlet egyéni, eredeti jellegű alkotásban (pl. szoftver) ölt testet, úgy szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik. Ebben az esetben nincs szükség külön, az iparjogvédelem területén ismert hatósági eljárásra, a jogi védelem keletkezésének nem feltétele ugyanis, hogy a művet valahová bejelentsék vagy nyilvántartásba vegyék.

Amennyiben azonban a startupperek ötletüket találmány, dizájn vagy védjegy formájában valósítanák meg, úgy arra már csak bejelentés benyújtásával, hatósági eljárás eredményeként szerezhetnek iparjogvédelmi oltalmat. Ugyanakkor az üzleti titkot és a know-how-t a polgári jog eszközrendszere védi.

A védjegyek regisztrálása során a startuppereknek két dologra fontos ügyelniük: egyrészt a lajstromozni kívánt márkának rendelkeznie kell valamilyen megkülönbözető erővel, amely által az egyedileg beazonosíthatóvá válik, másrészt a védjegy nem hasonlíthat már meglévő védjegyekre. Utóbbi feltétel érdekessége, hogy annak teljesülését nem a hivatal vizsgálja, arra a már meglévő védjegy tulajdonosának kell ügyelnie. Vagyis ha egy új védjegy megegyezik a sajátjával, akkor annak bejegyzése ellen kifogást kell emelnie.

Fontos megjegyezni, hogy a jogi oltalom megszerzése nem csak biztonsággal, de anyagi költségekkel is jár. A védjegy bejegyzési díja alapesetben 74 800 forint, amely összeg annak függvényében változik, hogy a megalkotásra szánt ötletet hány áruosztályba soroltatja be a startupper. Persze a szabadalmi bejelentés minimális anyagi ráfordítással, rövid idő igénybevételével is járhat, amelyhez a Szegények szabadalma járulhat hozzá. A honlap irányított kérdésekkel segíti bizonyos típusú találmányok szoftveres feldolgozását, így a benyújtott szabadalmi bejelentés után a vállalkozások könnyedén találhatnak olyan befektetőt, aki társul szegődve biztosítja a végleges szabadalmi bejelentés anyagi hátterét. Emellett egy védjegy bejegyzés komoly jogi biztonságot nyújthat a tőkebefektetők számára is, akik ezáltal nem feltétlenül éreznek komoly kockázatot egy befektetés során. A védelemmel nem csak a startupperek ötlete, de a befektetők pénze is védelmet kaphat. A tőkebefektetés előkészítésekor elengedhetetlen lépés a cég jogi (és természetesen pénzügyi) átvilágítása, amelyre egy startup vállalkozás esetében számos ponton lehet szükség.

A startuppereknek további segítséget nyújthat a HIPAVILON Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség, amely a tudásalapú termékek és szolgáltatások létrejöttét, hazai és külpiaci hasznosítását a szellemi tulajdonra épülő innovációmenedzsment eszközrendszerével segíti. Az állami tulajdonban álló, nonprofit gazdasági társaság az innovációban elkötelezett hazai partnerszervezeteivel együttműködésben nyújtja a piac igényeihez igazodó, az innovációs folyamat minden lépését lefedő szolgáltatásait.

A startuppereknek nem csak azt kell megválogatniuk, hogy kit engednek ötletük közelébe, gyakran a bejegyeztetés időpontjára is gondosan kell ügyelniük. Sokan tudják, hogy a telefon elődjét Alexander Graham Bell találta fel, és 1876-ban kért szabadalmat rá. Ugyanazon a napon pár órával később egy bizonyos Elisha Gray is jelentkezett, aki állítása szerint már két évvel korábban, Belltől függetlenül eljutott az emberi hang elektronikus továbbításához. Ha Gray nem várt volna két évet, és lett volna benne annyi elszántság, mint Bellben, most talán őt tisztelné az emberiség a telefon feltalálójaként.