A kreatívipar mind Európában, mind hazánkban egyre nagyobb jövedelmet termel, a befektetői piac pedig egyre inkább kezdi elfogadni, hogy ebbe a szektorba is érdemes kockázati tőkét befektetni. Amellett, hogy a kreatív- és designiparban tevékenykedő vállalatok szokásostól eltérő üzleti modellje a szakma megismerését teszi szükségessé a befektetők számára, a tevékenység jellege a befektetés kiemelkedő mértékű megtérülését is eredményezheti. A nemrég készült, átfogó kreatívipari tanulmány körbejárta a témát.
Korábban az a vélekedés volt érvényben, hogy a designipari cégek nem kecsegtetnek túlzott hozamtermelő képességgel, ami az utóbbi 5 évben történt tőkebefektetések fényében hazai szinten is egyre inkább megdőlni látszik. A tanulmányban Oszkó Péter, az OXO Labs vezetője elmondja, hogy „egy designprojekt adott esetben kedvezőbb pénzügyi mutatókkal is rendelkezhet, mint egy technológiai innováció.” Az SZTA öt vállalatból álló kreatívipari portfóliójának eredményei is arra mutatnak rá, hogy a szektor sikeres szereplőinek növekedését érdemes tőkével támogatni.
A tanulmányban szereplő, illetve az elemzésben részt vevő cégek kivétel nélkül nívós szakmai és üzleti elismerések, díjak birtokában jutottak el a befektetésig. Mivel a szektorban az üzleti modellek és a kockázatok nehezebben értékelhetők, a nemzetközi elismerés egyfajta validációnak is számít a befektető számára, ami a befektetői hozamelvárásokat is mérsékelheti.
Akinél pedig már elindult a bevételtermelés, illetve aki a nemzetközi piacokon is jelen van, annál a befektetőnek elsősorban csak a növekedést kell finanszíroznia. Ezeknél a vállalatoknál jellemző, hogy miután a cash-flow pozitívba fordul, a cég nem tud lenullázódni, miközben ez nem mondható el például egy innovatív IT vállalatról.
A kockázati tőke és a kreatív szektor egymásra találása az egyéb finanszírozási formák jellegéből fakadóan is fontos. Mivel kevés a fedezetbe vonható eszköz, illetve nem jellemző a magas, stabil árbevétel, a nagyobb összegű, likviditási jellegű banki hitelek felvétele csak korlátozottan elérhető e cégek számára. A pénzügyi intézetek kockázati értékeléskor gyakran nem veszik figyelembe az egyedi körülményeket, így a fenti hiányosságok akár azonnali elutasítást is maguk után vonhatnak. Az is nehezíti a szektor hiteligénylési céljait, hogy a piaci trendek rendkívül változékonyak, a hitelintézetek pedig nem rendelkeznek a szektor megfelelő mélységű ismeretével.
A kockázati tőke mint kreatívipari finanszírozási forma első nagy hírértékkel bíró ügylete a Nanushkába való befektetés volt, azóta pedig az ágazati szereplők, illetve a befektetők gondolkodásának is szerves részévé vált, így most már egyértelműen állítható, hogy egy pozitív fejlődési folyamat indult be.
Az egyes szereplők egymásra találását, illetve az egész szektor növekedését a kezdő ötleteket, induló vállalkozásokat támogató intézményrendszer (pl. üzleti angyalok, inkubátorházak, állami programok vagy például a Design Terminál) is támogatni tudja, ahogy ez Európa több országában, illetve a technológiai innovációk területén is egyre inkább bevett gyakorlat. Ha a hazai piac képes tanulni a korábban megvalósult befektetésekből, illetve kiépül a szektort támogató rendszer, néhány éven belül akár még több sikeres kreatívipari startup is képviselheti Magyarországot a nemzetközi porondon.
[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]