Ha csődről beszélünk, természetesen nem mehetünk el a cégek pénzügyi helyzete, illetve a 2008 óta tartó gazdasági világválság hatása mellett sem. Csak az elmúlt évtizedben számos példát láthattunk arra, hogy a nagyok is elbukhatnak. Azonban akadnak olyan vállalatok is, amelyek a nehéz körülmények ellenére is fenn tudtak maradni. Pedig ők is ugyanazokkal a külső hatóerőkkel találkoztak, mint azok a vállalatok, amelyeknek be kellett zárniuk a boltot.
Az Opten 2013-as felmérése szerint a 2008-ban működő cégek 35 százaléka szűnt meg a tavalyi évig, és további 15 százalék felfüggesztett állapotban vár ki. Ez több mint 176 ezer céget jelent. Az elemzés szerint a kevésbé tőkeigényes, szellemi tevékenységen alapuló szektorok még sikeresnek is mondhatják magukat, ami csak megerősíti a tényt, hogy a legtöbb céggel a forráshiány végzett. Egy friss felmérés pedig arra is rámutat, hogy Magyarország a környező országokhoz képest magas cégmegszűnési aránnyal bír. Ráadásul annak ellenére, hogy egyes elemzők szerint a válságból való kilábalás már elkezdődött, a törölt cégek számra 2012-ről 2013-ra 24,3 százalékkal nőtt.
Negatív gazdasági hatások
A gazdasági tényezőkkel a legnehezebb felvenni a harcot, ugyanis a ezeket a tényezőket a cégek nem tudják befolyásolni. Épp ezért gondolja úgy több cégvezető is, hogy egy idő után értelmetlen küzdeni, pedig mindig van esély a fordításra.
Amikor visszaesik a fogyasztást, azt a cégek megérzik, ami az érvényesülő dominóeffektussal a többi üzleti partnerre is átterjed. A legrosszabb reakció ilyenkor, ha a vállalat nem tesz semmit, és reménykedik a legjobbakban. A rossz körülmények következtében keletkezett veszteségeket több cég is úgy próbálja áthidalni, hogy drasztikusan csökkenti az árakat, hátha az olcsóbb termékek és szolgáltatások jobban vonzzák a fogyasztókat. Ezzel annyira lecsökkentik haszonkulcsukat, hogy egy szerényebb bevétel-növekedés is visszafordíthatatlan veszteségeket eredményez. Hatékonyabb megoldás lehet a szinten tartott árak mellett a termék vagy szolgáltatás értékének növelése. Ilyenkor az esetleges szükséges forrásokat a profit helyett üzleti partnereknél lehet érdemes keresni. Egy válság által sújtott cég egy mindkét fél számára előnyös partneri megállapodással, például felvásárlással vagy tulajdonrész-szerzéssel akár ki is lábalhat a nehéz helyzetből.
Rosszul kezelt pénzügyek
A külső hatások csak egy részét képezik a céget érintő pénzügyi problémáknak. Válságmentes időszakban is ugyanúgy csődbe mehet egy cég rosszul kezelt pénzügyi helyzete miatt. Ha nem megfelelő nagyságú a szabad cash-flow vagy túl kevés tőkével rendelkezik egy cég, azt minél előbb fel kell tárni és kezelni kell. A számlákat előbb vagy utóbb ki kell fizetni, azonban ha későn veszik észre a forráshiányt, a cég oda jut, hogy be kell jelentenie a csődöt. Ez történt például az Egyesült Államok egyik legnagyobb energiakereskedő- és szolgáltató cégével, az Enronnal 2001-ben. Az egyre halmozódó hitelfelvételeknek köszönhetően a cég rohamos növekedésbe kezdett, ám egy idő után nem tudtak elszámolni az összegyűlt adósságokkal, és részvényeik ára lezuhant. A cég vezetői ekkor megpróbálták különböző fantomvállalatokba elrejteni az adósságot, de egy több százmillió dolláros hiányt nem lehet sokáig titkolni. Az USA történetének legnagyobb csődje így elkerülhetetlen volt a vállalat számára.
Éppen ezért szükséges a pénzügyeket folyamatosan ellenőrizni, és minden pénzügyi döntést előre megtervezni. Ha pedig nem elég a meglévő forrás, nem szabad félni az igénylésről, többféle konstrukció is elérhető a piacon, amely a finanszírozásban a bevételek és kiadások időbeli különbségét kezelni tudja. Szükség esetén érdemes lehet egy pénzügyi szakértő segítségét is igénybe venni, aki a különböző lehetőségek közül a cég számára legmegfelelőbb konstrukciót ki tudja választani.
Míg korábban a banki hitel volt az elsődleges megoldás, amely a bajba jutott vállalatvezetőnek eszébe juthatott, addig a gazdasági válság előtérbe hozta a biztonságosabbnak mondható egyéb finanszírozási módszereket. Az elmúlt években észrevehetően kezdett átrendeződni a piac, elsősorban a bankokon kívüli megoldások, például a tőzsdére lépés, illetve a kockázati tőke felé. Azt viszont érdemes tudni, hogy a hitel és a kockázati tőke nem zárja ki egymást. A tőkebevonás adott esetben egy hitelfelvételi eljárásnál javítani tud az elbírálás eredményén, ugyanis egy erősebb tőkeszerkezetű vállalat hitelképessége jelentősen növekszik. Az pedig további előnnyel kecsegtet, hogy a (SZTA esetében mindig kisebbségi) tulajdonrészt vásárló befektető szakmai hozzáértésével tudja segíteni a cég pénzügyi, üzleti döntéseit.
Nem szabad elfelejteni, hogy bár a csőd a kisebb cégek esetében valószínűbb, a nagyok sem érezhetik magukat biztonságban. Sajnos a gazdaságilag stabilabb időszakok sem jelentenek garanciát, a 2008-as világválság nem kímélte a nagyvállalatok sem. Épp ezért javasoljuk a folyamatos partnerkeresést és a növekedéshez a külső források igénybevételét. Tapasztalataink azt mutatják, hogy érdemes export tevékenységbe kezdeni, a külföldi piacokon is terjeszkedő cégek ugyanis versenyképesebbeknek mutatkoznak, így a válság hatásait is kevésbé érzik meg csak a belső piacra termelő társaiknál.
A bejegyzés-sorozat első két része az alábbi linkeken érhető el: