Világosan látja cége növekedési lehetőségeit, erősségeit és versenyelőnyeit, csak éppen hiányzik a pénz a megvalósításhoz? Felmerül a kérdés, hogy a piacon elérhető finanszírozási források közül melyiket válasszuk. Gondoljuk végig együtt!
A válság és a gazdaságpolitikai intézkedések – egymással karöltve – alaposan átrendezték a finanszírozási források piacát. Míg korábban a rugalmas és viszonylag gyors forráshoz jutáshoz a hitelfelvétel kínálkozott a legalkalmasabb eszköznek, mára gyökeresen megváltozott a helyzet. A kereskedelmi bankok drasztikusan visszaszorították vállalati hitelezésüket, és a szűken mért finanszírozásra is csak egyre rosszabb feltételek mellett hajlandóak.
Ebben a speciális környezetben a kis- és közepes vállalatoknak nem csak az elvárt fedezet előteremtése okoz komoly nehézségeket, de még egy sikeres cég sem tudja évekre előre garantálni, hogy likviditása folyamatosan bírni fogja a hiteltörlesztési terheket. Mivel nem várható, hogy ez a helyzet egyhamar javulni fog, ezért a cégvezetőknek érdemes egyéb finanszírozási formákban gondolkodniuk.
Már érezhető is ez elmozdulás ezen a téren: a magyar kis- és közepes vállalkozások például egyre nyitottabbak a kockázati tőke bevonására, noha korábban ez nálunk alig ismert és használt finanszírozási mód volt, szemben a fejlett országokkal, ahol a bankon kívüli megoldások (tőzsdére lépés, kockázati tőke bevonása) szerepe jóval hangsúlyosabb. Magyarországon a tőzsdére lépés az intézményi befektetők forrásainak jelentős csökkenése, valamint a kis és közepes kapitalizációjú cégekkel szembeni óvatosság miatt egyelőre csak kevesek számára járható út. Marad a kockázati tőke.
A bankokkal szemben egy tőkéstárs rugalmasabb és türelmesebb. Nem kér fedezetet, nem számol fel kamatterhet, nem ír elő visszafizetési kötelezettséget. Elvár ugyan egy hozamot, de nem szankcionálja a társaságot, ha ideiglenesen nem kedvezőek a feltételek. A közös kockázatvállalás fontos előny ennél a konstrukciónál, hiszen bukás esetén a bankkal szemben a tőkebefektető elveszíti a pénzét.
A kockázati tőke bevonása természetesen nehéz döntés egy cégalapító részéről, hiszen a kockázati tőkés a pénzéért cserébe részesedést kap a cégben, ami korlátozza az eredeti tulajdonosok mozgásterét. Ennek élét azonban jelentősen tompítja, hogy közös a cél: a tulajdonos-alapítók fejlesztési terveinek megvalósítása. Ráadásul a kockázatitőke-befektetők egyik legnagyobb előnye, hogy hozzá tudják segíteni a cégeket új ügyfélkör eléréséhez vagy a külföldi piacra lépéshez.
Végezetül fontos megemlíteni az egyik legfontosabb érvet: az új tulajdonostársat a futamidő végén (átlagosan 5 éven belül) egy kikalkulált hozamon ki lehet vásárolni.
Blogunkon a továbbiakban a kockázati tőke bevonásával kapcsolatos tudnivalókról adunk közérthető képet. Kövessen minket!