Kutatás-fejlesztés terén Magyarország egyre nagyobb tempóban közelít az Európai Unió felé. Míg az előző évtizedben a kutatás-fejlesztés a magyarországi GDP 1 százalékát tette ki, addig az elmúlt években ez a szám 1,4 százalék fölé emelkedett. Ha a K+F szektor ezen időszak növekedési ütemét tudná folytatni, a 2020-ra tervezett, a GDP-hez viszonyított 1,8 százalékos arány akár 2017-re is elérhetővé válhat. Ennek ellenére Európa több mint 3 százalékos arányához viszonyítva hazánk még mindig le van maradva. A Deloitte a hazai K+F szektor jelenlegi helyzetéről adott körképe azonban optimista jövőképet vázol fel az vállalkozói szektor számára.
A K+F ráfordítások GDP-arányos növekedése elsősorban a vállalati kutatás-fejlesztésre fordított forrásösszegek növekedésének köszönhető. A trend várhatóan a következő 5-6 évben is folytatódik, amit nagymértékben elő tud segíteni egy anyagi és szakmai támogatást nyújtó környezet. Meghatározó lesz, hogy a 2014-2020-as időszakban milyen támogatási konstrukciókat sikerül kialakítani, hogy az egyes konstrukciókat sikerül-e eljuttatni a megfelelő vállalati szegmensekhez, illetve hogy megfelelően fel tudják-e használni a kapott támogatásokat.
Magyarországon jelenleg a nagyvállalatok költik a legtöbbet kutatás-fejlesztésre, de például a Széchenyi Tőkealap számos portfóliócége (a teljes, közel 70 vállalatból álló portfólió mintegy 80 százaléka) kiváló példa arra, hogy a kis- és középvállalkozások is jelentős mértékben kiveszik a részüket a hazai innovációs tevékenységből. A tehetséges, jelentős növekedési potenciállal rendelkező, innovatív kkv-k és induló vállalkozások számára gyakran első számú lehetőséget jelent a kockázati tőke, amely a K+F költségek mellett a saját fejlesztésű termék piacra vitelét is finanszírozni tudja.
[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]
Annak ellenére, hogy a nemzetközi nagyvállalatok számos K+F projektje nem Magyarországon hasznosul, számos pozitív hozadékkal rendelkezik hazánkban is. Például a nagyvállalatok magas tudású kutatókat, fejlesztőket foglalkoztatnak, számos feladathoz hazai KKV-kat és felsőoktatási intézményeket, kutatóintézeteket vesznek igénybe, ráadásul a hazai innovációs ökoszisztéma fejlesztésében is jelentős szerepet töltenek be.
Emellett a KKV-k és startupok legnagyobb előnye, hogy gyorsan tudnak alkalmazkodni a piaci változásokhoz, és ki tudják használni az újonnan adódó lehetőségeket. Ráadásul a (többségében infokommunikációs és technológiai fókuszú) startupokat eleve meghatározza az innovációs gondolkodás és az új ötletek.
A legtöbb esetben nem a tőke hiánya nehezíti meg az induló vállalkozások dolgát. 2015-ig bezárólag például több tőkebefektető (pl. Széchenyi Tőkealap, JEREMIE-alapok) is jelentős összegű tőkeforrást nyújtott induló vállalkozások számára is, és a következő években várhatóan újabb, még nagyobb összegű tőkeprogramok indulnak többek között a KKV-k K+F tevékenységének elősegítése céljából. A kihívást inkább az jelentheti, hogy a vállalkozások ki tudják-e választani a megfelelő K+F projekteket, sikerre tudják-e vinni őket, és az eredményekből bevételt tudnak-e generálni. Ebben lehet kulcsfontosságú szerepe az üzleti tanácsadóként és szakértőként is funkcionáló tőkebefektetőknek.