2015-07-15 - Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. - Piaci hírek

Magyarországon vagy a régió többi országában kockázatosabb startupba tőkét fektetni?


CEEA kelet-közép-európai régiót országonként, országrészenként eltérő, több szempontból is különböző piacok, eltérő beállítottságú, potenciállal rendelkező vállalkozások alkotják. A befektetőknek tehát nem árt jól ismerni az adott piacot, ahol tőkét terveznek kihelyezni. Más azonban a helyzet azokban az esetekben, ahol a vállalkozás elsősorban a nemzetközi piacokat célozza meg, ugyanis ott valamennyi cégnek ugyanolyan vagy hasonló feltételekkel kell helytállnia. A kockázatot pedig onnantól kezdve már nem a származás határozza meg, hanem magából a cégből ered.

A tőkebefektetők szemében a kelet-közép-európai régió nem különbözik a világ többi részétől, a kockázatok és a lehetőségek itt is ugyanazok – hangzott el a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) kelet-közép-európai kockázati-, magántőke és vállalatfinanszírozási konferenciáján. Ugyanez a helyzet a KKE régión belül is, egy lengyel startup hasonló eséllyel érhet el nemzetközi sikereket, mint egy magyar, annyi különbséggel, hogy Lengyelország piaca és vállalati szférája is jelentősen nagyobb, így a befektetők is nagyobb eséllyel találnak befektetésre érdemes céget. Azonban azt is érdemes kiemelni, hogy a kisebb piacokkal rendelkező gazdaságokban (például a balti államokban vagy Szlovéniában) a vállalatoknak eleve nemzetközi terjeszkedésben kell és érdemes gondolkodniuk, ahol aztán már országuk piacának jellemzőitől függetlenül kell helytállniuk.

A befektető számára a származásnál sokkal fontosabb, hogy a vállalat ki tudja-e használni saját képességeit és lehetőségeit, megfelelően fel tudja-e mérni terméke vagy szolgáltatása piacát, valós megoldást tud-e nyújtani egy létező problémára, eléggé tapasztalt és felkészült csapattal rendelkezik-e, van-e jól kidolgozott értékesítési stratégiája, illetve elég elkötelezett-e céljai és üzleti terve megvalósításában. A kockázat nem régióspecifikus, többek között általában sokkal inkább abban rejlik, hogy a vállalkozás menedzsmentje alkalmatlan a cégvezetésre, a cég nem képes megvalósítani az üzleti tervet, rosszul határozta meg a célpiacot vagy nem tudja megfelelően kommunikálni üzeneteit.

A nemzetközi szinten sikeres magyar startupok (pl. Prezi, Ustream, LogMeIn, Radoop, Distinction, Cryo, IND) valamennyi szempontból helytállnak. Termékeik, szolgáltatásaik nem kifejezetten a magyar piacot célozták meg, Európa, Ázsia és Amerika több országában kínálnak egyedi megoldásokat. Jól kidolgozott stratégiával, hozzáértő és lelkes csapattal rendelkeznek, és ma már globálisan meghatározó szereplői saját piacuknak. A számos magyar siker azt mutatja, hogy Magyarországnak kiemelt szerep jut a befektetői piacon.

Az elmúlt időszak sikeres exitjei azt mutatják, hogy a régióban nagyobb értékű kilépésekkel is lehet számolni. A romániai Liverail Facebook általi és a bulgáriai Telerik Progress Software általi felvásárlása is 100 millió dollár feletti értékű volt, tehát Kelet-Közép-Európa a kontinens mellett tengerentúli piac kiemelt szerepű befektetőit is megmozgatja, függetlenül attól, hogy mely ország legújabb potenciális sikercégéről van szó.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!