2015-09-08Valamennyi iparágnak megvannak a saját kockázatai, egyesek tervezhetők és kezelhetők, mások azonban teljesen kiszámíthatatlanok, így üzleti terv készítésénél nem lehet alapozni a várható céges eredményekre (pl. mezőgazdaság). A tapasztalt befektetők jól tudják, hogy melyik iparágban milyen kockázatokkal lehet számolni, mire kell felkészülni, így a befektetéseket a lehető legmagasabb hozammal igyekeznek realizálni. Ennek megfelelően, ahogy az egyelőre viszonylag új befektetési szektornak számító kreatívipar előnyeit és hátrányait, kockázatait is egyre jobban kiismerik a befektetők, úgy számíthatunk egyre több ügyletre a szektorban.

Ma már több hazai kreatívipari befektetés is van a piacon, így már kaphatunk egy bizonyos képet arról, hogy milyen kihívásokkal találkozhatnak azon vállalkozások, amelyek kockázati tőkére támaszkodva szeretnének előrébb jutni a piacon. Messzemenőbb következtetéseket természetesen akkor lehet majd levonni, ha a szektor túl lesz az első nagyobb exiteken, de például a Széchenyi Tőkealap öt kreatívipari befektetése már eddig is a szektor számos fontos tényezőjére és kockázatára világított rá, elősegítve a további tranzakciókra való még alaposabb felkészülést. A Batta Barnabás és Szandrocha Kamilla által készített, átfogó kreatívipari tanulmány összegyűjtötte azokat a kihívásokat, amelyek a legjellemzőbbek a szektorra.

A kreatíviparra jellemző, hogy a piaci trendek rendkívül gyorsan változnak, ami megnehezíti az üzleti modellek, tervek készítését. A piac szereplői egyetértenek abban, hogy finanszírozási szempontból a szezonalitás és az állandó változás jelenti a legnagyobb kockázati tényezőt egy-egy befektetés során. Azonban számos sikeres márka bizonyítani tudta már, hogy a trendváltozásokra való gyors reagálással a kockázatok minimalizálhatók.
Önmagában a szektor mint új célterület is kihívást jelent a befektetők számára, ugyanis az üzletfejlesztés, a sikeres nemzetközi terjeszkedést biztosító üzleti modell és tapasztalatok vagy a szükséges nemzetközi médiafigyelem még nem áll a vállalkozások rendelkezésére. A kockázatot épp a szakma folyamatos erősödése, a befektetők növekvő aktivitása tudja csökkenteni, ugyanis az újabb tapasztalatok, az üzleti tudás folyamatos bővülése mind a vállalkozásoknak, mind a befektetőknek kulcsfontosságú tényező az előttük álló kihívásokra való felkészülés szempontjából. Továbbá a befektetések számának növekedése a kapcsolódó iparágak, beszállítók fejlesztését is lehetővé teszi, elősegítve egy erős üzleti háló kialakulását a szektorban.

[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]

Az értékesítési terv sikeres teljesítése azon múlik, hogy sikerül-e elérni a megcélzott – a kis piaccal rendelkező Magyarország esetében elsősorban nemzetközi – piacokat. Külföldön azonban a márkának nagy és telített piacokon kell felhívnia a vevők és partnerek figyelmét, akár több, hozzá hasonló szereplő közül kell kiemelkednie. Itt jut előtérbe a vállalkozás egyedisége, ötletei, amelyek gyakran nagy szerepet játszanak a befektetők meggyőzésében is. A kreativitás azonban nem minden, a piacszerzés komoly üzleti kompetenciákat igényel, amely terén a hazai vállalkozók egyelőre le vannak maradva nyugati társaikhoz képest. Budapest még nem akkora designközpont, mint például London, Milánó, New York, Párizs, Tokió vagy Berlin, ahol nagy léptékben folyik az önálló márkák kinevelése, így az elsősorban budapesti magyar vállalkozások eleve hátrányból indulnak ezekhez a városokhoz képest.

Ráadásul Magyarországon jelenleg hiánycikknek számítanak a nemzetközi színtéren helytálló designipari szakemberek, akik igazán sikeresen fel tudnak építeni egy nemzetközi brandet. A felzárkózást elősegítendő azonban elindultak és folyamatosan indulnak különböző állami, illetve befektetői támogatások, inkubációs programok (pl. Design Terminál), illetve kerülnek megrendezésre olyan programok, mint a tavaly is nagy sikert aratott Design Hét Budapest, amely idén, szeptember 24. és október 5. között is több programmal várja az érintetteket, érdeklődőket, az SZTA részvételével.

Ahogy Martényi Zita, az SZTA-tól tőkét bevont ÁERON tulajdonos-ügyvezető igazgatója is kiemeli, „az edukált fogyasztók már nem a mainstream márkákat keresik, hanem szeretnék megkülönböztetni magukat”, a kisebb márkák is egyre nagyobb szerephez juthatnak. A piac egyre inkább nyitott a kevésbé ismert, egyedi márkákra, ezért ezeknek a fiatal vállalkozásoknak is folyamatosan érdemes szakmai partnerek, inkubátorok, befektetők után kutatniuk.