2017-04-21 - Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. - Piaci hírek

Mi jellemző a jövő vállalkozóira?

Vajon az egyetemeken tanuló fiatalok inkább vállalkozói vagy alkalmazotti létet képzelnek el maguknak? Hajlandóak-e áldozatot hozni a jövőbeli sikeres vállalkozás érdekében? Rendelkeznek-e kidolgozott üzleti tervvel, vagy csupán egy felületes ötlettel vágnának bele saját vállalkozásuk kiépítésébe? Mely szektorokban látják a jövőt? És ha már minden egyéb adott, miként képzelik el vállalkozásuk finanszírozását? Többek között ezekre a kérdésekre kíván választ adni a Vs.hu egyetemisták körében végzett, startup-szektorral, illetve vállalkozásindítással kapcsolatos attitűdjét és ismereteit felmérő kutatása.

Talán az első és legfontosabb kérdés egy százas nagyságrendű cégportfóliót kiépíteni kívánó tőkebefektető szempontjából, hogy lesz-e elegendő utánpótlás a befektetésre alkalmas, innovatív vállalkozások terén. Ennek biztosításához a vállalkozások mögött álló hozzáértő és elhivatott szakemberek számának folyamatos bővítésére van szükség, aminek az oktatásból frissen kikerülő, vállalkozói attitűddel rendelkező fiatalok jelenthetik egyik lábát.

A Vs.hu kutatásából kiderül, hogy a megkérdezett egyetemisták többsége (56%) a vállalkozói létet preferálja az alkalmazottival szemben. A tendencia hasonló a nyugati, fejlett startup ökoszisztémával rendelkező országokéhoz, a szektorban tapasztalható lemaradás azonban még látszik. Egy a témában végzett német kutatásból például kiderült, hogy a vállalkozásindításra való nyitottság a németországi fiatal felnőttek körében magas, egészen pontosan a megkérdezett fiatalok háromnegyede mutat pozitív attitűdöt a vállalkozói lét iránt. Hasonló tendenciák figyelhetőek meg az USA-ban is: egy a Phoenix-i Egyetemen végzett kutatás eredményei azt mutatják, hogy a megkérdezett egyetemisták 63 százalékának van már saját vállalkozása vagy szeretne indítani egyet a későbbiekben.

Az előbbiek fényében érdekes, hogy több, európaiak körében végzett kutatásból is az derül ki, hogy az emberek többsége (58%) inkább az alkalmazotti létet preferálja a vállalkozóival szemben. Ezen a ponton azonban fontos megjegyezni, hogy a kutatásokban az idősebb generációkat is megkérdezték. Ebből arra következtethetünk, hogy ugyan fiatal korban magas a vállalkozói kedv, sok esetben mégis inkább az alkalmazotti létet választják a későbbiekben.

Visszatérve a magyarországi helyzethez, pozitív jövőt sejtet, hogy a vállalkozás indításán gondolkodó fiatalok a vállalkozói lét pozitívumai mellett reálisan látják annak negatívumait is. Ezeket el is fogadják, így hajlandóak lennének túlórázni vagy egy ideig kevesebbet keresni a jövőbeli siker érdekében. A vállalkozni kívánók több mint háromnegyede mondja azt, hogy rendelkezik a sikeres vállalkozás megvalósításához szükséges kompetenciákkal, kreativitással, nyitottsággal, a kockázatvállalás, a célorientáltság, valamint a kitartás képességével. Emellett nem zárkóznak el a vállalkozói, főként startup lét gyakori velejárójával, a belföldi, esetenként külföldi mobilitástól.

A fentiekből kiderül, hogy az elhivatottság és a sikeres vállalkozás kiépítéséhez szükséges kompetenciák, készségek terén nincs hiány, azonban a konkrét ötletek és tervek, a vállalkozás koncepciója terén még van hová fejlődni. A válaszadók csupán 17 százaléka rendelkezik konkrét, kiforrott ötletekkel és tervekkel, azaz a nagy többség egyáltalán nem vagy csak kidolgozatlan, felületes tervekkel rendelkezik.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

A kutatás azt is vizsgálta, hogy mely szektorok számítanak népszerűnek a vállalkozói pályán gondolkodó egyetemisták körében. Érdekes, hogy az eredmények nem esnek egybe a nemzetközi trendekkel, ugyanis a külföldön népszerű információtechnológiai szektor a magyar egyetemisták körében csupán nyolcadik helyre került. A legtöbben, egész pontosan a vállalkozni kívánók 8,6 százaléka szakmai, tudományos, műszaki területen tervezi megalapítani saját vállalkozását. Ezt követi a kereskedelem, majd a humán-egészségügy és a szociális ellátás területe. Ez például rendkívül jó hír a magyar egészségügynek is, amely az innovatív megoldások és digitalizáció révén hatalmas fejlődésen mehet keresztül. Az előbbieken kívül bekerült az első tíz helyezett közé a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, a művészet és szórakoztatás, a mezőgazdaság, a pénzügyi és biztosítási tevékenység, valamint a divat területe is.

Ha már megvan az ötlet és annak megvalósítására elhivatott vállalkozó, még szükség van egy elengedhetetlen dologra: pénzügyi forrásra. A kutatás arra is kitért, hogy a leendő vállalkozók miként képzelik el vállalkozásuk kezdeti finanszírozását. A válaszadók többsége először saját tőkét vonna be, ugyanis úgy gondolják, a kezdetekkor még nincs szükségük komolyabb finanszírozásra. A kutatásból kiderült az is, hogy a megkérdezett egyetemisták csupán 17 százaléka kalkulál pályázati forrásokkal a vállalkozásindítás során. Ez azzal magyarázható, hogy vizsgált korosztályban igen alacsony a pályázati lehetőségek ismeretsége: a válaszadók többsége a legismertebb finanszírozó pályázatok közül csak egyet vagy egyet sem ismert fel.

A finanszírozási forrás és a kezdeti indulás tekintetében még egy fontos dolgot érdemes szem előtt tartani, a vállalkozó kapcsolati tőkéjét. A felmérésből az derül ki, hogy a megkérdezett fiatalok 59 százaléka nem, vagy csak egy olyan személyt ismer, aki egy vállalkozás elindítása szempontjából meghatározó segítséget jelenthet. Ide tartoznak például a vállalkozók, a pénzügyi szakértők, a startup-szcénában járatos személyek, az ötletgazdák vagy éppen a pénzügyi befektetők. A gyenge funkcionális kapcsolati tőke következtében a fiatalok vállalkozási terveik megvalósítása során nem támaszkodhatnak személyes ismertségekre, motiváló, mentori szerepet betöltő tanácsadó személyekre.

Az egyetemisták tájékozottságának hiánya indokolttá tenné az egyetemi keretek között működő mentori, inkubációs tevékenységet, azonban az ezen kérdésekre adott válaszok sem túl biztatóak. A válaszadók többsége nem szerzett az egyetemi képzés során vállalkozással, illetve vállalkozásindítással összefüggő ismereteket. Ennél is aggasztóbb, hogy a felmérésben résztvevők több mind háromnegyede úgy gondolja, hogy nem is kapna segítséget saját egyetemétől ötletének megvalósításához. Mindez azért jelentős probléma, mert ahhoz, hogy a fiatalok vállalkozói hajlandósága a társadalom számára értéket teremtő gazdasági teljesítménnyé alakuljon, szükség lenne az egyetemi évek alatt biztosított, a saját vállalkozás elindítását támogató, edukatív közegre.

Pozitív példák azért természetesen akadnak, például Ács Zoltán egy korábbi vendégírásában a gimnazistáknak szóló FutureGen programot emeli ki, de az utóbbi egy évben felélénkülő inkubációs piac is a vállalkozói létre való felkészítés és az innovatív ötletek megvalósítása terén jelent hiánypótló mentori hálózatot.