2017-11-13 - Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. - Szakmai témák

Milyen forrásból bővítse munkaerő-állományát egy vállalkozás?

A cég(érték)növekedés az esetek legnagyobb részében a munkaerő-állomány bővülését is maga után vonja, azonban nem mindegy, hogy a cég az új pozíciók létrehozását, munkabéreket milyen forrásból finanszírozza. A külső források szigorú feltételei ugyanis gyakran nagyon szigorúan meghatározzák, hogy azt mire lehet, és mire nem lehet felhasználni. Megnéztük, mire kell figyelni a munkaerő-állomány bővítésének finanszírozásánál.

Sok esetben problémát jelent a cégeknek – elsősorban a kisebb pénzügyi kerettel rendelkező kis- és középvállalkozásoknak –, hogy saját forrásból fedezzék újabb munkahelyek kialakítását vagy a cégstruktúra átalakítását érintő kiadásaikat, ami jócskán megnehezíti a – munkaerő-állományt is érintő – fejlesztéseik megvalósítását. Ma már azonban – többek között az európai uniós forrásoknak és a privát tőke erősödő jelenlétének köszönhetően – egy cégnek a pénzügyi kapacitás megteremtésére a korábbiaknál jóval több lehetőség áll a rendelkezésére.

Természetesen a vállalkozás legegyszerűbb forrása a fejlesztéseihez a saját pénze, már amennyiben megfelelő mennyiségű tartalék áll rendelkezésére. A külső forrásokban nem gondolkodó kkv-knak a felesleges és nem megtérülő kiadások felmérése és csökkentése, illetve a források átallokálása jelenthet megoldást, de ha eleve alacsony költségvetésből működik a társaság, ez nem igazán jelent valós megoldást a hosszú távú bővülési tervekhez.

Ügyfél pénzéből

Ha saját bankszámlánkon nincs elég pénz új munkatársakra, oldjuk meg az ügyfél bankszámlájáról! Projekt alapú működés esetén csak akkor vegyünk igénybe munkaerőt – akár rugalmas foglalkoztatási keretek között –, amikor már kezünkben a megbízási szerződés, és elkértük az első előleget is. Így jelentősen csökkentjük az üresjárat kockázatát, illetve a megbízó részéről is komoly elköteleződést mutat az előre fizetés.

Pályázat, hitel vagy tőke

A pályázati lehetőségek a legkülönfélébb fejlesztési célokra felhasználhatók, köztük kifejezetten a munkaerő-állomány képzését és bővítését finanszírozó források is gyakran elérhetők. Emellett banki vagy akár állami forrású hitelekkel is lehet tervezni – igaz, ez azoknak a vállalkozásoknak releváns, amelyek fel tudnak kínálni valamilyen fedezetet a pénzintézetnek, illetve felkészültek a havi törlesztőrészletek kifizetésére is. Egy induló vagy fiatal, felmutatható pénzügyi eredmények nélküli vállalkozásnak azonban sok esetben a tőkebefektetés jelenti az egyetlen valós megoldást a hosszú távú növekedés megalapozására.

A külső források jellege általában meghatározza, milyen formában és arányban lehet a munkaerő-állományra költeni. A pályázati kiírások például szigorúan meghatározzák az összeg felhasználási célját. Ha a támogatás célja kevésbé humánerőforrás-központú, és nem igényli újabb munkavállaló felvételét, az ajánlatkérő az elszámoltatható költségek között nem biztos, hogy a munkabéreket is fel fogja sorolni. Azoknál a pályázatoknál pedig, ahol elengedhetetlen új munkakör kialakítása a fejlesztés megvalósításához, ott a támogatás jelentősebb aránya költhető a munkaerő költségeinek fedezésére.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

A hitelintézetek és a tőkebefektetők ezzel szemben visszatérítendő forrást kínálnak, azaz a cég értékteremtését követően vissza is igénylik az összeget, így annak felhasználásához is másképp állnak. A beruházási hitelek vagy a forgóeszközökre fordítható hitelek esetében az összegnek a cég beruházásait, illetve forgóeszközeit kell finanszíroznia, és a bank is elsősorban ezt figyeli, amikor a hitel megfelelő felhasználását ellenőrzi. Ha a cég új munkahely kialakítására, illetve munkabérre szeretne hitelt felvenni, a – kevésbé előnyös feltételekkel rendelkező – szabad felhasználású hiteltermékek közül érdemes válogatnia.

A hitelintézetekkel szemben a tőkebefektetők nem csupán külső finanszírozóként, de résztulajdonosként is támogatják a vállalkozást. Ezáltal az együttműködés sokkal szorosabb, jobban rálátnak a döntésekre, sőt a döntések szerves résztvevői is egyben. Befektetési döntésüket a következő három-öt éves időtávot felölelő üzleti terv és a cégvezetők tapasztalatai és képességei alapján hozzák meg. Bár a befektetés megvalósulásához a cégnek szigorú feltételeknek kell megfelelnie, az összegek felhasználása terén a tulajdonosi szerepből kifolyólag a befektetők valamivel rugalmasabbak. Ez pedig a közös tulajdonból eredeztethető közös érdeknek köszönhető.

Míg a hitel esetében a bank és a vállalkozás kapcsolata kizárólag anyagi alapú, és a teljesítést a számlák és kifizetések határozzák meg, addig a tőkebefektetők résztulajdonosként jól látják ezen számlák és kifizetések mögötti indokokat és döntéseket, aminek köszönhetően a felhasználási célok terén is nyitottabbak tudnak lenni szükség esetén. Ha például az üzleti terv megvalósításának második évében derül ki, hogy egy további fejlesztéshez egy új munkakör kialakítása szükséges, a befektető döntésével támogathatja a befektetett összeg ez irányú allokálását. Tehát a fejlesztésekhez szükséges értékes munkaerőbe ők is szívesen fektetnek, de a döntést minden esetben nekik is jóvá kell hagyniuk.

Egy uniós és állami forrásból működő tőkebefektetőnél annyiban más a helyzet, hogy az üzleti célok mellett a nemzetgazdasági célok támogatását is szem előtt tartják befektetési döntéseiknél. A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. befektetéseivel már eddig is közel kétezer új pozíció létrejöttét támogatta, a jelenlegi portfóliócégeinek üzleti tervei alapján pedig a következő években várhatóan még százával alakulnak újabbak. Ebbe pedig még nem számoltuk bele az SZTA várható további portfóliócégeit, valamint az Irinyi II. Kockázati Tőkealap és a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Alap most építkező cégportfólióját.

A munkahelyek bővítéséhez forrást kereső vállalkozások számára tehát fontos lépés, hogy minden esetben mérjék fel, az adott támogatást mire és milyen feltételek mellett tudják felhasználni. Erre általában a pályázati dokumentációkból, hiteltermékek leírásából vagy – ha elérhető, mint az SZTA esetében –, a nyilvános term sheetből választ kaphatnak.