2017-12-08 - Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. - Események

Nagy mennyiségű kockázati tőke lesz elérhető a magyar kkv-knak és startupoknak

KRS új tőkealapokHárom eltérő szemléletű hazai tőkebefektető tevékenységéről tudhattak meg többet a KRS Ügyvédi Iroda december 7-i üzleti reggelijén részt vevő vállalkozások és érdeklődők. Egyrészt két új, hamarosan elinduló tőkealap is bemutatkozott, másrészt pedig a SZTA befektetési tapasztalatai kapcsán több izgalmas információ és történet is elhangzott, amelyből nem csak a tőkebefektetők, de bármely vállalkozás rengeteget tanulhat.

A rendezvényt a KRS Ügyvédi Iroda üzletágvezető ügyvédje, Dr. Pintér Attila nyitotta meg, aki a nemzetközi befektetői szerződésekről, illetve az országonként eltérő vállalatirányítási struktúrák összehangolásának problémaköréről mesélt saját kutatása alapján. Ő egyébként vendégszerzőként korábban a befektetést szükségszerűen megelőző jogi átvilágításra való felkészülésről írt bejegyzést az SZTA blogjára.

A Széchenyi Tőkealap-kezelőt Török József üzletfejlesztési és startup igazgató képviselte. A közel 100 befektetés előkészítése és levezénylése, valamint az egyenként átlagosan 3-5 éves befektetési időszak során az Alapkezelőnek számos furcsa és szokatlan helyzettel, dilemmával és problémával kellett megküzdenie, amelyre nem mindig volt könnyű megoldást találni. És mivel minden vállalkozás és minden probléma egyedi, a problémakezelés sem sztenderdizálható. Például mit léphet, mit lépjen egy befektető, ha az egyik alapító egyik napról a másikra beadja a felmondását és elmegy külföldre dolgozni? Mit lépjen, amikor az ügyvezető a forrásbevonás előkészítése közben, kifeszített likviditás mellett inkább lemond és otthagyja a céget? Vagy milyen válaszlépési lehetőségei vannak, ha a cég tökéletesen végrehajtja a fejlesztési tervét, de a vevő nem kíváncsi a szolgáltatásra?

KRS_esemeny_Torok_Jozsef

A legtöbb esetben, ha a tőkebefektető időben felismeri a problémát és hamar elő is áll a megoldással, orvosolható a hiba vagy csökkenthető a kár, de ehhez mindenképp szükség van a rendszeres riportolásra és a folyamatos kontrollra. És bár elsőre lehet, hogy ijesztően hangzik, a valóság az, hogy a befektetői felügyelet rengeteget segít a vállalkozásoknak pénzügyi folyamataik rendszerezésében, működésük hatékonnyá tételében, vállalati struktúrát érintő kérdésekben. Volt például olyan cég is, amely annak ellenére is hálás volt az SZTA-nak jogi és pénzügyi átvilágításért, hogy végül nem valósult meg a tőkebefektetés.

Az SZTA eddigi működése során gyűjtött tapasztalatok és az azok alapján leszűrt tanulságok azért is fontosak, mert sokat fog segíteni a Széchenyi Tőkealap-kezelő további összesen mintegy 50 milliárd forint értékű tőkekihelyezésében, amelyet az SZTA-n, az Irinyi Tőkealapon és a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Alapon keresztül valósít meg a következő évtizedben.

A két nemrég elindult tőkealapon kívül további két olyan alap elindulását is bejelentették, amelyek több milliárd forinttal fogják várni többek között a magyarországi növekedő vállalkozásokat is. Elsőként az Oszkó Péter nevével is fémjelzett OXO Ventures elindulását jelentette be Fabricius Ferke János, a tőkealap partnere. A legalább 40 millió eurós kerettel hamarosan elinduló tőkealapról érdemes tudni, hogy elsősorban a kelet-közép-európai piacot célozza meg magyarországi és lengyelországi fókusszal, egy-egy cégbe 1 és 5 millió euró közötti összeget helyeznek ki series A típusú tőkebefektetéssel. Nincs szigorú iparági megkötés, az viszont fontos, hogy a cég növekedése valamilyen technológiai fejlesztésre vagy egyéb innovációra épüljön. Az SZTA-val ellentétben itt smart moneyról beszélhetünk, tehát befektetőként egyfajta mentori szerepet is vállalnak.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

A harmadik tőkebefektető a PBG FMC Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-től Fehérgyarmati-Tóth Károly operatív igazgató volt, aki az „A profiton túl” című előadásában a társadalmi hasznosságú befektetésekről beszélt, illetve egy ilyen jellegű, Impact Ventures Zrt. névre keresztelt tőkealap elindítását jelentette be. Hogy ez a kategória mit is jelent, arra az alábbi definíció ad pontosabb választ:

„A társadalmi hasznosságú befektetés az a kockázati tőkebefektetés, amelyben a befektető – startup vagy érett fázisú cégekbe fektető kockázati tőkealap – a profit mellett a mérhető társadalmi és/vagy környezeti értékteremtést is elvárja a céltársaságtól.”

Egy ilyen tőkealap nem csak Magyarországon, de a kelet-közép-európai régióban is egyedülálló kezdeményezés, ugyanis ez a terület még gyerekcipőben jár nálunk. A 10 éves futamidejű tőkealap 20 millió euróból fog gazdálkodni, részben Magyarországra, részben határon túlra fektet be 100 ezertől 2,5 millió euróig terjedő összeget. A befektetés kritériuma, hogy a projektnek mérhető és tervezett társadalmi hatása kell, hogy legyen. Ugyanakkor – befektető lévén – egyszerre vár megtérülést és környezeti-társadalmi hasznosságot.

Az Irinyi Tőkealap (8 milliárd forint), a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Alap (20 milliárd forint), az OXO Ventures (kb. 12,5 milliárd forint) és az Impact Ventures (kb, 6,3 milliárd forint) is új alapnak számít, tehát elmondható, hogy ebben a féléves periódusban közel 50 milliárd forint vált és válik elérhetővé a vállalkozások számára a hazai piacon, igaz, ennek egy része a régió további országaiban is hasznosul majd.

Az idén 25. születésnapját ünneplő KRS Ügyvédi Iroda a továbbiakban is tervez olyan eseményeket, amelyek kimondottan a tőkét kereső vállalkozásokat célozzák meg, így érdemes figyelni a honlapjukat, de a releváns témákról időről időre mi is beszámolunk majd.