2017-02-16 - Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. - Piaci hírek

Nem lesz mindig ennyi pályázati forrás – mire készüljenek a cégek 2020 után?

Az Európai Unió 2020 után átalakítja pályázati rendszerét, aminek eredményeként a következő évtizedtől a vállalkozások a korábbinál jóval kevesebb vissza nem térítendő EU-s forrásokhoz juthatnak hozzá. A lépés célja, hogy a visszatérítendő források (hitel, kombinált hotel, kockázati tőke) multiplikátor hatásának erősítésével még nagyobb vállalkozásfejlesztésbe fektethető összeg forogjon az egyes nemzetgazdaságokban, így Magyarországon is. Ez azt is jelenti, hogy a pályázati forrásokra nagymértékben támaszkodó magyar kkv szektornak még ebben a költségvetési ciklusban fel kell készülnie a változásokra.

Míg a 2007-2013. EU programozási időszakban megítélt támogatások alig három százaléka volt visszatérítendő pénzügyi eszköz, addig a 2014-2020 között elérhető Széchenyi 2020 program keretösszegének több mint 8 százaléka hívható le visszatérítendő támogatásként. A növekedés mértékét alapul véve a pénzügyi eszközök aránya az Európai Unió célkitűzéseit figyelembe véve várhatóan akár 20-30 százalékra is megnőhet, ami akár több ezermilliárd forintot is jelenthet. Magyarul: akár ennyivel kevesebb vissza nem térítendő és ennyivel több visszatérítendő forrás állhat majd a fejlesztési forrásokat igénylő társaságok rendelkezésére.

A jelenleg ismert pályázati finanszírozás több olyan vállalkozás számára is lehetőséget biztosít bizonyos beruházások, fejlesztések kivitelezéséhez, amelyek önerőből nem tudnák elindítani ezeket a projekteket. Mivel azonban a támogatások felhasználásának köre jellemzően le van határolva, valamint gyakran nem a vállalkozás növekedéséhez szükséges beruházásokat támogatja, a megpályázott összeg jellemzően rövid távon tud hasznosulni. Ezzel szemben az Európai Unió azon kihelyezendő pénzügyi összegek arányát és értékét kívánja növelni, amelyek visszafizetése a vállalkozások pénzügyi stratégiájának alapos kidolgozását és megvalósítását követeli meg, ezáltal nem csak közvetlenül, de közvetve is képesek stabilizálni a cég pénzügyi helyzetét, likviditását.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Ezen túl fontos szempont, hogy a visszatérítendő források a vállalkozásbővítési célok megvalósítását követően újra kihelyezhetők, tehát hosszabb időtávon egyazon egységnyi pénzösszeg több vállalkozás fejlesztését, bevétel-növekedését is támogatni tudja. Ezáltal a kkv szektor versenyképességének szempontjából multiplikátor hatása van, hosszú távon kifizetődőbb nagyobb arányban visszatérítendő pénzügyi eszközökre építeni az uniós támogatások rendszerét. Egyszerűbben fogalmazva: ugyanazt a pénzt a kormányzat többször oda tudja adni a vállalkozásoknak. A vállalkozások nagyobb része számára vállalati struktúrájából, nem megfelelő pénzügyi berendezkedéséből, esetleg korlátozott növekedési lehetőségeiből kifolyólag jelenleg nem opció a hitel vagy a kockázati tőke: a következő években azonban fel kell készülniük az alkalmassá válásra,. A versenyképesség hosszú távú és hatékony fejlesztése megköveteli a pénzügyi eszközök minél magasabb arányát az uniós támogatásokban.

A növekedni képes vállalkozásoknak nem csak azért érdemes már most a hitelekhez és a kockázati tőkéhez fordulniuk, mert 2020-tól kisebb összeg fog jutni ugyanannyi vállalkozásra, csökkentve egy pályázat elnyerésének esélyét. El kell fogadniuk, hogy a cég eredményes fejlesztését és fenntartható bővülését a visszatérítendő források hatékonyabban támogatják. Számos vállalkozás évről évre megpróbálja elnyerni az aktuális, számára releváns pályázati összegeket, de tart a hiteltől és nem ismeri a kockázati tőke működését. Pedig ha ezek a cégek jobban elmélyednének a többi finanszírozási forma működési mechanizmusában, egyértelművé válnának számukra a hosszú távú előnyök. Ha a cégek például tíz éve is rá lettek volna kényszerülve arra, hogy visszatérítendő külső források elnyerését célozzák meg, annak pozitív hatásait a kkv szektor versenyképességére ma már éreznénk. Az unió támogatási rendszerének módosítása a közép- és hosszú távú jövőbe való befektetésnek tekinthető.

Több portfóliócégünk is az SZTA-nál tapasztalta meg először, milyen egy külső társtulajdonossal együtt céget vezetni, és visszajelzéseik alapján egyáltalán nem bánták meg a döntést. Legtöbbjük stabilizálni tudta pénzügyi helyzetét, nagyobb beruházásokba tudott belefogni, évről évre növelni tudta gyártási kapacitását, forgalmát, illetve árbevételét. Az SZTA minden esetben olyan üzleti tervbe fektetett be célirányosan, amely megalapozta a vállalkozás többéves növekedését. A tőkeigénnyel rendelkező cégek tőkebefektetésre való felkészülésének fontosságáról ebben a bejegyzésben írtunk bővebben.

Itt érdemes megjegyezni, hogy a vállalkozások jelentős része csak akkor vág bele fejlesztésbe, ha a finanszírozáshoz talál megfelelő pályázatot, ez pedig sokszor csak azokat a fejlesztési területeket érinti, amelyekre támogatást tudnak igényelni. Ezáltal gyakran nem a vállalkozások valódi igényeinek kielégítését támogatja a forrás, épp fordítva, a cégek a lehetőségekkel hozzák összhangba céljaikat. A támogatásoknak viszont a növekedést valóban segítő fejlesztéseket kell finanszíroznia. Ha olyan kapacitásokba invesztálnak, amelyekre nem mutatkozik piaci kereslet, a projektet nem lesznek képesek fenntartani, a beruházás pedig veszteségessé válik. Ennek elkerülése érdekében szükséges még inkább azokra a pénzügyi eszközökre építeni, amelyek rugalmasan tudnak alkalmazkodni az adott piacon működő adott cég adott lehetőségeihez és szükségleteihez.