Közel két és fél év telt el azóta, hogy elindult a Széchenyi Tőkealap blogja, azóta pedig már túl vagyunk a kétszázadik bejegyzésen is. Az Alap a legelső posztban, az Ars Poeticában meghatározott értékek és célok mentén működik azóta is, a kis- és középvállalkozások, illetve a hazai vállalati környezet legjavát tartva szem előtt. A felület azonban nem csupán az SZTA-ról szól, ugyanúgy beszámolunk a kockázatitőke-piac legfontosabb híreiről, eseményeiről, figyelemmel követjük a hazai startup szcénát, de a vállalkozókat érintő legfontosabb kérdésekkel is foglalkozunk.
Íme, egy átfogó összefoglaló arról, mely bejegyzéseinket érdemes visszaolvasnia vállalkozónak hasznos tanácsokért, érdekességekért, beszámolókért!
Széchenyi Tőkebefektetési Alap, JEREMIE vagy privát kockázati tőke? – I. rész, II. rész, III. rész
A háromrészes bejegyzés hiánypótló írás a hazai kockázatitőke-piac lehetőségeiről, több szempontból elemezve és összehasonlítva a különböző, uniós forrásokat kihelyező tőkealapokat és befektetőket, hasznos segítséget nyújtva a vállalkozóknak döntésükben.
Közös befektetést csak tiszta lappal indíthatunk
Minden tőkebefektetést megelőz egy jogi átvilágítás, amely tiszta alapokra helyezi a befektető és a vállalkozó közötti üzleti kapcsolatot. Aki tiszta lappal játszik, annak nincs félnivalója a procedúrától, épp ellenkezőleg, elősegíti a kölcsönös bizalmon alapuló együttműködést.
Tisztán látni tőkebefektetés előtt: nyilvános term sheet
A term sheet vagy befektetési ajánlat lényege, hogy tisztázza az együttműködés legfontosabb pontjait még a befektetés előtt, az „ismerkedési” vagy előkészítési szakaszban. Így a vállalkozó számára különösen fontos, hogy nyilvános legyen, tudja, mire számítson.
Mindent a maga idejében: befektetés a vállalkozás életciklusaiban
Milyen tőkekonstrukcióban érdemes gondolkodniuk a vállalatoknak az egyes életciklusok során?
Fiatal cégként hogyan győzzük meg a befektetőt?
Mitől lesznek kivitelezhetőek az új cégek tervei? Milyen tárgyi és személyi biztosítékokról kell gondoskodniuk ahhoz, hogy tőkét vonhassanak be, akár úgy is, hogy eszközeik és eddigi eredményeik ezt egyelőre nem képesek alátámasztani?
Befektetővel osztoznál a cégeden? Akkor ez az összefoglaló neked szól!
Miután a tőkebefektető tulajdonrészt szerzett a vállalatban, milyen kötelezettséggel, jogokkal és felelősséggel rendelkezik? Mit tehet a befektető, ha nem minden a tervek szerint működik?
Kockázati tőke: akkor most mennyi is az elvárt hozam?
Mekkora elvárt hozamra kell felkészülnie egy vállalkozásnak, amely tőkebefektetőhöz vagy tőkealaphoz fordul?
Drágának tűnik a kockázati tőke? Nézzünk csak a számok mögé!
Ahogy a hitelnek is, a kockázati tőkének is megvan az ára, de alapvető különbségek vannak a két finanszírozás között. Milyen tényezők határozzák meg a hozam mértékét?
Mikor jelenthetjük ki egy befektetésről, hogy sikeres?
A befektetési időszak alatt vajon van-e olyan pont, amely után már a befektető hátradőlhet, illetve a vállalkozás is biztos pályán érezheti magát?
Miért jó egy tőkealap cégportfoliójába tartozni?
Milyen előnyökkel jár, ha egy olyan tőkebefektetőt vonunk be tulajdonostársként a vállalatba, aki kiterjedt cégportfólióval rendelkezik?
Miért érdemes a cégeknek klaszterekbe tömörülni?
Hogyan tudja segíteni a vállalat működését, eredményeit, ha belép egy klaszterbe? Mire érdemes figyelni klasztertagként?
Mit értünk exit alatt? Hogyan és mennyi idő után megy végbe? Mikor tekinthetünk egy exitet sikeresnek?
Korai exit – jó forgatókönyv is létezik a tőkebefektetés idő előtti kivásárlására
Milyen esetekben van lehetőség a tervezett befektetési időszak vége előtti kiszállásra? Ki kezdeményezheti, és milyen feltételek mellett lehet meglépni?
Hogyan tud együttműködni a banki hitel és a kockázati tőke? Hogyan növelheti a tőkebefektetés a vállalat hitelképességét?
Mit nevezünk startupnak? Mi különbözteti meg egy klasszikus induló vállalkozástól?
[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]