A Széchenyi Tőkebefektetési Alap első 5 évének eredményei

A Széchenyi Tőkebefektetési Alap 2016 közepéig 5 év alatt csaknem 100 tőkebefektetést hajtott végre, amellyel a hazai kockázatitőke-piac legaktívabb, illetve a legnagyobb cégportfólióval rendelkező tőkebefektetőjévé vált. A 2013 és 2016 közötti hazai kockázatitőke-befektetések egyharmada az ő nevéhez fűződik. Működésének első öt éve alatt az addig befektethető csaknem 12 milliárd forintnyi, európai uniós forrású tőkekeret teljes összegét kihelyezte.

Az alábbi ábrán éves bontásban megtekinthető az SZTA tőkebefektetéseinek száma, a tőkebefektetések összértéke, valamint az exitek és részexitek száma. Az egyes évek kumulált adatai a zöld pöttyökre való kattintással érhetőek el.

Tőkebefektetések száma
(kumulált adat)
13
2012
30
2013
60
2014
85
2015
94
2016
94
2017
Tőkebefektetés értéke
(milliárd Ft – kumulált adat)
0.9
2012
2.5
2013
7.2
2014
10.9
2015
12.8
2016
12.8
2017
Exitek és részexitek száma
(kumulált adat)
0
2012
3
2013
5
2014
16
2015
19
2016
26
2017

Egyedi tőkeprogram Magyarországon

Az SZTA tőkebefektetési tevékenysége korábban ebben a formában nem létezett a hazai tőkepiacon, az eddig tapasztalt piaci visszajelzések azonban alátámasztják a szükségességét. Így nemcsak teljes mértékben megfelel az uniós forrásfelhasználási feltételeknek, de a magyar piaci viszonyokhoz és igényekhez is igazodik. Az évtizedek óta a hazai piacon tevékenykedő állami és hazai tőkebefektetők mellett hiánypótló alternatívát kínál a hazai kis- és középvállalkozások számára. A transzparens és ellenőrzött működést pedig nemcsak az ellenőrző hatóságok, de a piac is visszaigazolja.

A Széchenyi Tőkebefektetési Alap egy egyedi európai bizottsági engedéllyel bíró, 14 milliárd forint keretösszegű, elsősorban a hagyományos iparágakra fókuszáló kockázati tőkeprogramot dolgozott ki és valósított meg. Tevékenységével aktívan részt vesz az egyes piaci szektorok nemzetközi sikerének megalapozásában, illetve a hazai vállalkozások együttműködési lehetőségeinek megteremtésében. Tőkebefektetései által a magyar vállalkozások úgy képesek a nyugat-európai és távol-keleti beszállítók versenytársaivá válni, hogy közben magyar tulajdonban maradnak.

Az SZTA aktivizálta a privát tőkét

Az európai bizottsági elvárásoknak megfelelően a kockázati tőkeként nyújtott állami támoga­tásoknak minden esetben ösztönözniük kell a magántőke-befektetéseket, alternatívát kínálva ezzel a privát vagyonok mozgósításához. Az uniós forrással történő társulás a legtöbb privát szereplőnek megéri: a közös befektetés hatására mozgásterük növekszik, miközben üzleti kockázatuk csökken. Bár az SZTA esetében nem volt előírás, az Alap befektetései mégis több mint 30 százaléknyi magántőkét mozgósítottak. A portfóliócégekhez szorosan kapcsolódik 10-15 olyan privát befektetői kör, amely feltehetőleg az SZTA nélkül nem hajtotta volna végre a befektetést.

Az SZTA hozzájárult a kkv-k innovációs tevékenységének erősödéséhez

A Széchenyi Tőkebefektetési Alap befektetései során nagy hangsúlyt fektet a hagyományos ágazatok vállalkozásainak támogatására, az elmúlt évek eredményei azonban megmutatták: a portfóliócégek a hazai kkv-szektor átlagánál jóval jelentősebb mértékben valósítanak meg saját fejlesztéseket. Az innováció a kockázati tőkebefektetéssel szükségszerűen együtt jár, az innováció biztosította növekedési potenciál kihasználásához a megfelelő mértékű anyagi forrás elengedhetetlen. Ebből következően az SZTA résztulajdonában álló vállalkozások több mint háromnegyede végez innovációs tevékenységet valamilyen formában.

Az SZTA támogatja a kkv-k exporttevékenységét

Az SZTA partnercégeinek több mint fele nemcsak a régiós és országos, de a nemzetközi piacokon is aktív szereplőként jelenik meg. A hazai kkv-k több mint 12 százaléka végez exporttevékenységet, míg a portfóliócégek 60 százaléka értékesíti termékeit és szolgáltatásait külföldre, vagy tervezi a közeljövőben a külpiacra lépést.

Az SZTA befektetései révén számos új munkahely jött létre

Az Alap portfóliójába tartozó vállalkozások a tőketámogatás előtt összesen 1000 főt foglalkoztattak, és humánerőforrás-fejlesztésüket saját növekedésüktől tették függővé. A befektetések a foglalkoztatottsági arányokban is javulást hoztak, összesen több mint 3000 munkahely létrehozásához és megtartásához járultak hozzá.

Az SZTA tőkekonstrukciója elősegíti a további finanszírozási források megszerzését

A Széchenyi Tőkebefektetési Alap befektetései a vállalkozások tőkehelyzetét jelentősen megerősítették, ennek köszönhetően összesen mintegy 2 milliárd forint pályázati forrás vált hozzáférhetővé a portfóliócégek számára. Emellett olyan további finanszírozási lehetőségek (bankhitelek, egyéb hitel alapú pénzeszközök, második körös tőkebefektetések stb.) is megnyíltak előttük, amelyekkel korábban nem tudtak volna élni.

Az SZTA a tőkeigénnyel rendelkező kkv-k rendkívül széles skáláját vizsgálta meg

Az SZTA működésének öt éve alatt összesen több mint 650 hazai kis- és középvállalkozás érdemi megkeresését vizsgálta meg összesen csaknem 75 milliárd forintértékben. Elsősorban a hét magyarországi régióban a hagyományos iparágakban tevékenykedő hazai kis- és középvállalkozások után kutatott, de emellett az akár több évtizede működő cégeknek, illetve a saját tőkekonstrukciós feltételeinek megfelelő induló vállalkozásoknak is kockázati tőkét biztosított. Az egyes cégekbe 26 és 240 millió forint közötti összegeket fektetett be, a vállalkozáshoz átlagosan kihelyezett tőke nagysága elérte a 132 millió forintot.

A cégportfólió legfiatalabb tagját 2016-ban, a legrégebben működő vállalkozását több mint 25 éve alapították. Az SZTA cégportfóliójának 12 százalékát alig egy éve alapították, 35 százaléka 2-5 éves, míg 53 százaléka több mint öt éve működik. A portfólióban jelenleg arányosan oszlik meg a startup életszakasz, spin-off vállalkozások, a korai fázis és a késői fázis finanszírozása.

Az SZTA valamennyi magyarországi régióban helyezett ki tőkét

A Széchenyi Tőkebefektetési Alap a hét magyarországi régióban a tőkeprogram előírásainak megfelelően összesen közel 1,6-1,6 milliárd forint értékű kockázati tőkét helyezett ki. A legtöbb támogatott vállalkozás a közép-magyarországi és a nyugat-dunántúli régióból került ki, de a további öt régiót is számos ígéretes cég képviseli.

Az SZTA széleskörű szakmai tudást halmozott fel

Az SZTA immáron több mint öt éve működő munkaszervezete a legnagyobb releváns tapasztalattal bíró szakemberekből áll. Az Alap ötéves működése során munkatársai átfogó ismereteket szereztek az SZTA kiemelt iparágaiban (fém- és gépipar, egészségügy és biotechnológia, környezetipar, IT, valamint divat- és designipar) tapasztalható piaci viszonyok, trendek és iparági sajátosságok alakulásáról. Ráadásul az SZTA tevékenységének köszönhetően az azonos ágazatú cégek csoportjára szinergia is felépíthető, ami újabb növekedési potenciált kínál az érintett vállalkozásoknak.

Mindezt a tudást a cégportfóliók részére történő üzleti-pénzügyi szaktanácsadás során felhasználva az Alap számos területen tudja segíteni és támogatni a portfóliócégek sikeres működését, ezáltal pedig aktívan részt vesz az egyes szektorok nemzetközi versenyképességének megalapozásában.

A Széchenyi Tőkebefektetési Alap rendelkezik mindazzal az intézményi kapacitással és szabályozottsággal, amely lehetővé teszi számára, hogy továbbra is aktív szerepet vállaljon az európai uniós források még hatékonyabb felhasználásában. Az SZTA egyedi tőkeprogramja iránt tapasztalható, évről évre növekvő érdeklődés bebizonyította, hogy a vissza nem térítendő támogatások, illetve a kedvezményes hitelek mellett is van igény olyan tőkekonstrukcióra a hazai kis- és középvállalkozások körében, amely egy kiszámítható hozamelvárás mellett az alapítókat hozza kivásárlási pozícióba. Ez nemcsak a beszállító vállalkozásoknál, de a generációváltás előtt álló családi cégeknél is kiemelt szempont.

Így látják a vállalkozások az SZTA tevékenységét

Az SZTA tevékenysége a tőkepiaci kínálat tekintetében hiánypótlónak mondható, amelyet az Alap 2015-ben készült, a tőkepiac szereplőinek véleményét vizsgáló, átfogó felmérése is alátámasztott. A megkérdezettek között szerepeltek a hazai kockázati tőkepiac aktív szereplői, a tőkebefektetők, a tőkebevonásban aktívan gondolkodó vállalkozások, valamint az SZTA aktív és lezárt befektetéseinek cégvezetői. A felmérés eredményei rámutattak arra, hogy a tőkepiac szereplőiben általában és többnyire pozitív kép él az SZTA-ról, az Alappal való együttműködés révén közvetlen tapasztalattal rendelkező vállalkozások pedig valamennyi szempontból rendkívül pozitív véleményt alkottak annak működéséről. Egyöntetűen azt nyilatkozták, hogy az Alap tevékenysége serkenti a cégnövekedést, javítja a cégek piaci kilátásait, és a hazai kkv-k hitelképességét erősítő tőkebefektetéseket nyújt. Reálisnak és teljesíthetőnek látják a hozamelvárásokat és feltételeket, valamint átláthatónak és kiszámíthatónak a tőkebefektetési folyamatokat. Úgy gondolják, hogy az SZTA szakmai-üzleti alapon hoz döntést a befektetésekről, és jelentős többségük úgy látja, hogy mindennek fényében az Alap tevékenysége hiánypótló és szükséges a magyar piacon.