Fordulhatok-e közvetlenül az SZTA-hoz a tőkeigényemmel?

Természetesen igen, a honlapon található jelentkezési lap kitöltésével és elküldésével az info@szta.hu címre.

Van-e lehetőség a tervezettnél korábbi exit cég általi kezdeményezésére?

Igen, jellemző események egy korai exitnél: a) menedzsment kivásárolja a befektető tulajdonrészét, b) egy külső vásárló lecsap a befektető tulajdonrészére, c) a befektető kénytelen kilépni a vállalatból.

Mi jellemzi az SZTA exitstratégiáját?

Az SZTA jellemzően 3-7 éves befektetési időszakkal tervez. A kilépés az alapítókkal előre egyeztetett ütemben és módon történik, szem előtt tartva azt a célt, hogy a vállalkozás hosszú távú növekedési pályára álljon. A befektetési időszakot követően az SZTA elsődlegesen az alapítók részére értékesíti tulajdonrészét. Azonban az Alap nem zárkózik el – az alapítók szándékának megfelelően – egy (stratégiai) befektetőnek történő értékesítéstől sem.

Mi történik, ha a cég nem tudja teljesíteni az üzleti tervben foglaltakat?

Bármikor előfordulhat, hogy a cég különböző külső vagy belső okok miatt rövid távon nem tudja teljesíteni az üzleti tervben vállalt célokat. Annak érdekében, hogy ilyen esetben a rábízott EU-s források hatékony felhasználását biztosítani tudja, az SZTA mint társtulajdonos szükségszerűen gyakoribb és mélyrehatóbb ellenőrzéseket vezethet be (pl. havi felügyelőbizottsági ülés tartásával, vezetői egyeztetésekkel, külső szakértők felkérésével), illetve több döntésbe is belefolyhat. Viszont ha a cég akár egy-két éven keresztül sem tud jó eredményeket felmutatni, az Alap javaslatot tehet a menedzsment változtatására, az üzleti terv átalakítására vagy végső esetben az ügyvezető elmozdítására is.

Ha a helyzet kezeléséhez nem elegendő egy szakértő bevonása, az SZTA reorganizációs tervet készíthet elő, amely kapcsán kezdeményezi az új piac felé nyitást, vagy a hitelek átstrukturálását. Ha ilyen terv nem keresztülvihető, a befektetőnek végig kell gondolnia az exit lehetőségeit: hogyan léphet ki a tulajdonosi körből, hogy az a lehető legkisebb veszteséget okozza, és egyúttal lehetőséget adjon a tőkebefektetés teljes vagy részleges megtérülésére.

További részletek a nyilvános term sheetben, illetve az SZTA blogján olvashatók.

Milyen jogai vannak az SZTA-nak tulajdonostársként?

Az SZTA honlapján elérhető az együttműködés legfontosabb pontjait megalapozó befektetési ajánlat mintáját (ún. „term sheet”), amelyből a cég még az előtt átolvashatja a befektetés feltételeit, mielőtt jelezné tőkeigényét.

Mivel az SZTA minden esetben kisebbségi (maximum 49 százalékos) tulajdonban fektet be, az üzletrész megszerzéséhez nem társul közvetlen vállalatirányítási jogosultság. Bár a cég operatív irányításába nem szól bele, havi, majd negyedéves riportok formájában folyamatosan nyomon követi a kitűzött üzleti célok teljesítését.

Bizonyos kérdésekben az Alapnak vétójoga van. Ilyen kérdések jellemzően az Alapot és az üzleti tervet is érintő kérdések – pl. tulajdonosi változás, vezető tisztségviselő személyének változása, jelentős méretű hitelfelvétel, meghatározott értékhatár feletti eszközértékesítés – eldöntésében az SZTA beleegyezésére is szükség van.

A mindennapi működést mennyiben érinti az SZTA jelenléte?

Az SZTA operatív szerepe elsősorban a monitoringra korlátozódik, a tőkebefektetési jogok védelmét helyezve előtérbe. Napi döntésekben nem vesz részt a társaság. Aktív szerepet kizárólag a tőkebefektetés veszélyeztetése esetén vállalhat az SZTA.

Az SZTA tőkebefektetése fordítható a jelenlegi tulajdonosi kör kivásárlására?

Nem, az SZTA tőkebefektetés meglévő gazdasági társaságban történő részesedés vásárlására nem fordítható. Az Alap csakis tőkeemelés útján szerez tulajdonrészt. A tőkeemelés történhet ázsióval (amikor a rendelkezésre bocsátott pénzbeli hozzájárulás egy része jegyzettőke-emelés formájában, a többi pedig tőketartalékba kerülő befektetés). A tulajdoni arányokat minden esetben a jegyzett tőke tükrözi, az ázsió mértékének meghatározása a befektetési tárgyalási folyamat egy lényeges eleme.

Számíthatok-e az állami adóhivatal érdeklődésére, ha a befektetési döntés megelőző átvilágítás kifogásolnivalót talál a cég ügyeiben?

Valamennyi befektetés működésének transzparensnek kell lennie, de az ezen együttműködési időszakon kívül eső gazdálkodás egyéb jellegzetességeit nem vizsgálja az SZTA. Az SZTA ugyanakkor közreműködik a kisebb szabályozási hiányosságok feltárásában, orvoslásában. Az SZTA-nak a hatóság felé jelentéstételi kötelezettsége nincsen a feltárt problémákról, azonban befektetni kizárólag transzparensen működő vállalkozásba fog.

Részt vehetek-e egyéb EU pályázatokon, ha európai uniós tőkeforrást is igénybe veszek?

Igen, de csak a támogatási jogcímek korlátozásának figyelembevételével. Például a „de minimis” jogcímen juttatott EU-forrásokból 3 pénzügyi évben legfeljebb 200 ezer eurónak megfelelő forintösszeg adható, ennél többet pályázatok és tőkebefektetés útján nem kaphat egy vállalkozás ezen a jogcímen osztott forrásokból.

Miért előnyös az állami kockázati tőke?

Az állami befektető pénzügyi befektetőként válik tulajdonostárssá és nem szakmai befektetőként jelenik meg. Ebben az esetben nem merülhet fel a felvásárlás, kivásárlás motivációja, mert egy pénzügyi befektető sosem akarja szakmai befektetőként saját igényeire szabni a tulajdonlás előnyeit. Az állami tőkéstárs a napi működésbe nem szól bele olyan közvetlenül, mint más befektető vagy kockázati tőkés. Az SZTA deklaráltan nem kíván részt venni a társaság operatív irányításában, elsősorban a stratégiai döntésekben működik közre.

Milyen előnyöket nyújt a tőke a hitellel szemben?

A hitelfelvétellel ellentétben a tőke nem igényel klasszikus fedezeti elemeket, ilyen módon a további hitelfinanszírozást nem gátolja, és nem szűkül a pályázati kezességvállalás vállalható mértéke sem. További előny, hogy a tőkejuttatás visszafizetése nem terheli a befektetési időszak alatt a vállalat pénzáramlását. Amennyiben a társaság korábban igénybe vette már finanszírozó bank szolgáltatását, úgy az a bank is szívesebben lát egy tőkéstársat, mint egy újabb banki finanszírozót a társaságban, valamint pozitív fejleményként tekint a vállalkozás tőkeszerkezetének megerősödésére.

Felvehetek attól még banki hitelt is, hogy állami tőkeprogramban részt veszek?

Igen, ráadásul vélhetően jobb feltételekkel, mint tőkéstárs nélkül. A bankok a hitelelbírálásnál előnyben részesítik azokat a cégeket, amelyek megerősített tőkeszerkezettel rendelkeznek. A tőke másik előnye, hogy a fedezetet nem vonja el, és így még javítja is a hitelfelvételi kilátásokat. A tőkebefektetés nem gátolja meg a kedvezményes vagy kamattámogatott hitel felvételét sem.

Mi lesz a cégemmel, ha nem teljesülnek a befektető hozamelvárásai?

Az átlagosan 5 éves futamidő alatt a negyedéves monitoring révén előre lehet látni, ha kétségessé válik egy befektetéstől elvárt hozam teljesülése. Ekkor még időben van lehetőség közösen cselekedni, az üzleti terv és a működtetés hatékonyabbá tételével elősegíteni, hogy a kitermelhető hozam rendelkezésre álljon. Ha a befektetés tervezett futamidejének végén a minimálisan elvárttól jelentősen elmarad a részesedésre vonatkozóan az eredeti tulajdonos (alapító) ajánlata, akkor az SZTA mérlegelheti a cég harmadik félnek való értékesítését, piaci áron, a tulajdonosokkal egyeztetve. Mint állami cég, a közvagyonért az SZTA felelősséggel tartozik, ezért elsőbbséget élvez a befektetett pénz értékének megőrzése.

Mennyi idő alatt juthatok tőkéhez a tőkeprogram keretében?

A ráfordított energia és a dokumentációs felkészültség függvényében jellemzően 3-6 hónap alatt lezajlik egy befektetés előkészítése, amennyiben a cég kellően világos üzleti elképzeléssel, felkészült menedzsmenttel, kidolgozott tervekkel és megfelelő piacismerettel rendelkezik, és a tőkebevonás iránti elköteleződése is határozott és tiszta.

Körülbelül milyen megtérülést vár el a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt.?

Évi 10-20 százalékos tőkearányos megtérülés az elvárás, iparágtól, kockázati besorolástól függően. Ez ugyan magasabb a hitelfinanszírozási konstrukciók meghirdetett mértékénél, de azokkal ellentétben nem igényel fedezetet. Ugyanakkor a kockázati tőke szektor privát szereplői ezeknek a hozammutatóknak általában kétszeresét várják el. Az elvárt hozamot (megtérülést) az Alapkezelő valamennyi befektetési döntés esetében egyedi módon, az adott iparági kockázatokhoz és a cég növekedési potenciáljához igazodva határozza meg.

Mi alapján dönt az SZTA arról, hogy mely cégekbe fektet be?

Az SZTA olyan vállalkozásokat keres, amelyek képesek vagy képessé tehetők a hosszú távú stabil növekedésre. Mivel ezt számos tényező befolyásolja, az SZTA több szempontot is figyelembe vesz a döntés előtt. Többek között vizsgálja a befektetéshez szükséges jogi feltételek meglétét, a vállalkozás korábbi működési eredményeit, induló vállalkozás esetén a szakmai és pénzügyi hátteret, a tevékenység fókuszában álló termékek, szolgáltatások hosszú távú életképességét, a menedzsment kvalitásait és szakmai-pénzügyi felkészültségét, valamint kooperációs készségét.

Az innovációs tevékenység feltétele a befektetésnek?

A pozitív befektetési döntéshez nem feltétlenül szükséges forradalmi innovációs tevékenység, az SZTA cégportfóliójában több olyan vállalkozás is található, amely nem innovatív termékek, szolgáltatások fejlesztésével teremti meg a hosszú távú növekedés lehetőségét. Egy megfelelően végiggondolt üzleti stratégia, amelyet egy felkészült, tapasztalt és hozzáértő menedzsment valósít meg, szinte bármelyik piacon stabil növekedést hozhat.

A tőkén kívül milyen további támogatást nyújt az SZTA a portfóliócégeinek?

Amellett, hogy az SZTA a közösen elfogadott üzleti terv mentén tőkét biztosít a vállalkozás rövid- és középtávú céljainak eléréséhez, üzleti, szakmai támogatást is nyújt a cégnek. Ez annyit jelent, hogy az Alap többéves szakmai tapasztalattal és piaci ismerettel rendelkező szakemberei bizonyos működési irányok meghatározásában, üzleti döntések meghozatalában hasznos tanácsokkal látják el a tulajdonosokat és/vagy menedzsmentet, emellett az Alap kiterjedt kapcsolati hálója is sok esetben segítséget nyújthat a vállalkozásnak. Mivel a két fél célja (hosszú távú növekedési pályára állítani a céget) megegyezik, a befektető kizárólag olyan szakmai tanácsokat ad az alapítónak, amelyek a vállalkozás érdekeit szolgálják, hiszen a befektető is tulajdonostárs a társaságban.

Fordulhatok az SZTA-hoz tőkeigényemmel, ha egy másik befektető már befektetett a cégembe?

Igen, például az angyal befektetőkkel vagy privát befektetőkkel történő együttműködésre több példát is találunk a portfóliótársaságaink közt. Uniós forrással (is) gazdálkodó befektetők esetében a hatályos uniós jogszabályoknak megfelelően a támogatáshalmozódást szükséges figyelembe venni.

Milyen célokra fordítható a befektetett tőke?

A tőkebefektetéseknek elsősorban fejlesztéseket kell szolgálniuk, hogy valóban értékteremtő módon járuljon hozzá a vállalat értékének növekedéséhez. Az SZTA által nyújtott befektetések is jellemezően ilyen célokat szolgáltak és szolgálnak. Az SZTA által nyújtott befektetésnek a regionális forrásfelhasználás szabályainak meg kell felelnie, illetve a befektetett tőke nem használható fel a megjelöltektől eltérő célokra. Különösen nem az alábbi tevékenységekre: (a) vállalati reorganizáció, (b) hitelkiváltás, tagi kölcsön finanszírozása, (c) harmadik fél felé történő kötelezettség teljesítése, (d) a környezeti és társadalmi igényekkel morálisan vagy jogszabályi úton össze nem egyeztethető tevékenység.

Közép-magyarországi régióban működő cég is igényelhet tőkét?

Az SZTA a hét magyarországi régióban a tőkeprogram előírásainak megfelelően a lehetőségekhez mérten egyenlően osztja el a rendelkezésére álló tőkét, így az ország mind a hét régiójában, valamennyi településen működő vállalkozás megkeresheti az SZTA-t tőkeigényével. A befektetési döntést legfeljebb abban az esetben korlátozza a befektetés helye, ha az adott régióra szánt keretösszeg elfogy.

Milyen iparágakban tevékenykedő cégek jelentkezhetnek?

Bármilyen hazai mikro-, kis- és középvállalkozás fordulhat az SZTA-hoz, amennyiben nem teljesülnek az alábbi kizáró okok: (a) mezőgazdasági tevékenységből szerzi árbevételének több mint 50 százalékát, (b) kizárólagosan kereskedelmi tevékenységet folytat önálló gyártás és gyártatás nélkül, (c) kereskedelmi célú ingatlanfejlesztéssel foglalkozik.

Milyen életfázisban lévő vállalkozásokat keres az SZTA?

Az SZTA stabil növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásokat keres, akár induló a cég, akár többéves működés áll mögötte. Az Alap nem fektet ötletekbe és nem inkubál. Elsősorban olyan vállalkozásokat keres, amelyek termékét vagy szolgáltatását már validálta a piac. Ebből kifolyólag a cél elsősorban növekedési, illetve startup fázisban lévő cégek kockázati tőke általi támogatása.

Megmarad-e kis- és középvállalati besorolásom (KKV-nomenklatúra szerint) az állami tőkebefektetés után is?

Sok vállalkozásban felmerül a kétely, hogy jelentős tőkebevonás esetén elveszti az EU-s nomenklatúra szerinti KKV-besorolását, és ezzel pályázatoktól vagy adózási kedvezményektől esne el. Összhangban a 651/2014/EU rendelet 1. sz. mellékletével, a tőkebefektetés révén a státusz megmaradhat, ha a befektetés nem haladja meg az 1,25 millió eurót (azaz körülbelül 390 millió forintot).

Mi garantálja, hogy az állami tőkeprogram révén nem kerül a cég teljesen állami tulajdonba?

Ezt elsősorban a Felügyelet által elvárt és jóváhagyott szabályzatok, valamint a Széchenyi Tőkebefektetési Alap EU-forrásból finanszírozott forrásainak felhasználási szabályai garantálják. Az Alap tervei szerint százas nagyságrendben fektet be cégekbe, ezek a társaságok mind más-más szakterületen, eltérő piacokon működnek. Egy ilyen változatos portfóliót egy központi szervezet képtelen lenne irányítani az eredeti tulajdonosok közreműködése nélkül, így hamar vagyonvesztést okozna az önkényes államosítás. Ez egyik félnek sem lehet érdeke.