Fordulhatok-e közvetlenül az alapkezelőhöz a tőkeigényemmel?

Természetesen igen, a honlapon található jelentkezési lap (one pager) kitöltésével és elküldésével a tokebefektetes@szta.hu címre.

Mi alapján dönt az Alapkezelő arról, hogy mely cégekbe fektet be?

Az Alapkezelő olyan vállalkozásokat keres, amelyek képesek vagy képessé tehetők a hosszú távú stabil növekedésre. Mivel ezt számos tényező befolyásolja, az Alapkezelő több szempontot is figyelembe vesz a döntés előtt, bármely tőkealapjának feltétel- és célrendszerébe is illeszkedik az adott vállalkozás.

Többek között vizsgálja a befektetéshez szükséges jogi feltételek meglétét, a vállalkozás korábbi működési eredményeit, a szakmai és pénzügyi hátteret, a tevékenység fókuszában álló termékek, szolgáltatások hosszú távú életképességét, a menedzsment kvalitásait és szakmai-pénzügyi felkészültségét, valamint kooperációs készségét.

A tőkén kívül milyen további támogatást nyújt az alapkezelő a portfóliócégeinek?

Az alapkezelő pénzügyi befektető, nem nyújt inkubációs vagy akcelerációs szolgáltatást a befektetést követően. Közösen elfogadott üzleti terv mentén tőkét biztosít a vállalkozás rövid- és középtávú céljainak eléréséhez, szükség esetén üzleti, szakmai támogatást is nyújt a cégnek.

Mennyi idő alatt juthatok tőkéhez a tőkeprogram keretében?

A ráfordított energia és a dokumentációs felkészültség függvényében jellemzően 3-6 hónap alatt lezajlik egy befektetés előkészítése, amennyiben a cég kellően világos üzleti elképzeléssel, felkészült menedzsmenttel, kidolgozott tervekkel és megfelelő piacismerettel rendelkezik, és a tőkebevonás iránti elköteleződése is határozott és tiszta.

Az innovációs tevékenység feltétele a befektetésnek?

A pozitív befektetési döntéshez nem feltétlenül szükséges forradalmi innovációs tevékenység, az alapkezelő tőkealapjainak cégportfóliójában több olyan vállalkozás is található, amely nem innovatív termékek, szolgáltatások fejlesztésével teremti meg a hosszú távú növekedés lehetőségét. Egy megfelelően végiggondolt üzleti stratégia, amelyet egy felkészült, tapasztalt és hozzáértő menedzsment valósít meg, szinte bármelyik piacon stabil növekedést hozhat.

Magyarország bármely területén működő cég igényelhet tőkét?

Igen, az alapkezelő tőkealapjai – az Irinyi II. Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealapot kivéve, amely a közép-magyarországi régiók vállalkozásaiba fektet be – mind a hét magyarországi régióban keresi a növekedni képes vállalkozásokat.

Milyen iparágakban tevékenykedő cégek jelentkezhetnek?

Bármilyen hazai mikro-, kis- és középvállalkozás fordulhat az alapkezelőhöz, amennyiben nem teljesülnek az alábbi kizáró okok: (a) mezőgazdasági tevékenységből szerzi árbevételének több mint 50 százalékát, (b) kizárólagosan kereskedelmi tevékenységet folytat önálló gyártás és gyártatás nélkül, (c) kereskedelmi célú ingatlanfejlesztéssel foglalkozik.

Emellett fontos kiemelni, hogy az Irinyi II. Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap kifejezetten az Irinyi Tervben kiemelten támogatandó szektorok vállalkozásainak növekedését kívánja finanszírozni, így e tőkeprogramon keresztül elsősorban a járműgyártás- és specializált gépgyártás, az egészségipar, a vegyipar, az IKT ipar, a zöldgazdaság és energiaipar, a faipar, az élelmiszeripar és a védelmi ipar területén tevékenykedő cégek kaphatnak tőkét.

Milyen életfázisban lévő vállalkozásokat keres az alapkezelő?

Az alapkezelő egyes tőkealapjain keresztül némileg eltérő életfázisban lévő vállalkozásokat keres, de alapvetően olyanokat, amelyek stabil növekedési potenciállal rendelkeznek, akár induló a cégről van szó, akár többéves működés áll mögötte. Az alapkezelő nem fektet ötletekbe és nem inkubál. Elsősorban olyan vállalkozásokat keres, amelyek termékét vagy szolgáltatását már validálta a piac. Ebből kifolyólag a cél elsősorban növekedési, illetve startup fázisban lévő cégek kockázati tőke általi támogatása.

Milyen célokra fordítható a befektetett tőke?

A tőkebefektetéseknek elsősorban fejlesztéseket kell szolgálniuk, hogy valóban értékteremtő módon járuljon hozzá a vállalat értékének növekedéséhez, és az alapkezelő tőkealapjai által nyújtott befektetések is jellemezően ilyen célokat szolgáltak és szolgálnak.

Az alapkezelő által befektetett tőke nem használható fel a korábban egyeztetettektől eltérő célokra, kivéve, ha ehhez az akkor már tulajdonostárs befektető is hozzájárul. A forrás különösen nem finanszírozhatja az alábbi tevékenységeket: (a) vállalati reorganizáció, (b) hitelkiváltás, tagi kölcsön finanszírozása, (c) harmadik fél felé történő kötelezettség teljesítése, (d) a környezeti és társadalmi igényekkel morálisan vagy jogszabályi úton össze nem egyeztethető tevékenység.

Körülbelül milyen megtérülést vár el a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt.?

Jellemzően évi 10-20 százalékos tőkearányos megtérülés az elvárás, iparágtól, kockázati besorolástól függően. Ez ugyan magasabb a hitelfinanszírozási konstrukciók meghirdetett mértékénél, de azokkal ellentétben nem igényel banki fedezetet. Az elvárt hozamot (megtérülést) az alapkezelő valamennyi befektetési döntés esetében egyedi módon, az adott iparági kockázatokhoz és a cég növekedési potenciáljához igazodva határozza meg.

Milyen jogai vannak az alapkezelő adott tőkealapjának tulajdonostársként?

A tőkealapok honlapján elérhető az együttműködés legfontosabb pontjait megalapozó befektetési ajánlat mintája (ún. „term sheet”), amelyből a cég még az előtt átolvashatja a befektetés feltételeit, mielőtt jelezné tőkeigényét.

Mivel az alapkezelő tőkealapjai minden esetben kisebbségi (maximum 49 százalékos) tulajdonban fektetnek be, az üzletrész megszerzéséhez nem társul közvetlen vállalatirányítási jogosultság. Bár a cég operatív irányításába nem szól bele, havi, majd negyedéves riportok formájában folyamatosan nyomon követi a kitűzött üzleti célok teljesítését.

Bizonyos kérdésekben az adott tőkealapnak vétójoga van. Ilyen kérdések jellemzően az alapkezelőt és az üzleti tervet is érintő kérdések – pl. tulajdonosi változás, vezető tisztségviselő személyének változása, jelentős méretű hitelfelvétel, meghatározott értékhatár feletti eszközértékesítés – eldöntésében az alapkezelő beleegyezésére is szükség van.

A mindennapi működést mennyiben érinti az alapkezelő jelenléte?

Az alapkezelő operatív szerepe elsősorban a monitorozásra korlátozódik, a tőkebefektetési jogok védelmét helyezve előtérbe, napi döntésekben nem vesz részt. Aktív szerepet kizárólag a tőkebefektetés veszélyeztetése esetén vállal.

Hogyan lép ki az alapkezelő a vállalkozásból?

Az alapkezelő exitstratégiája tőkealaponként részben eltérő, de jellemzően 3-5, maximum 7 éves befektetési időszakkal tervez. A kilépés az alapítókkal előre egyeztetett ütemben és módon történik, szem előtt tartva azt a célt, hogy a vállalkozás hosszú távú növekedési pályára álljon. A befektetési időszakot követően az alapkezelő jellemzően az alapítók részére értékesíti tőkealapjai tulajdonrészét. Azonban az alapkezelő nem zárkózik el – az alapítók szándékának megfelelően – egy (stratégiai) befektetőnek történő értékesítéstől sem, illetve egyik alapjának kifejezett célja az IPO-k számának növelése.

Van-e lehetőség a tervezettnél korábbi exit cég általi kezdeményezésére?

Igen, az alapítók bármikor tehetnek ajánlatot a befektető üzletrészére. Az együttműködési konstrukciótól függ, hogy a befektető ezt köteles-e elfogadni.

Mi történik, ha a cég nem tudja teljesíteni az üzleti tervben foglaltakat?

Bármikor előfordulhat, hogy a cég különböző külső vagy belső okok miatt rövid távon nem tudja teljesíteni az üzleti tervben vállalt célokat. Ekkor a befektető és az alapítók a menedzsment bevonásával olyan forgatókönyveket dolgoznak ki, amely a vállalkozás működőképességének biztosítása mellett a befektető megtérülését célozzák. Ezen forgatókönyv lehet új piacok, termékek indítása, a menedzsment részleges vagy teljes cseréje, vagy akár a befektetés lezárása.

További részletek a nyilvános term sheetben olvashatók.

Mi lesz a cégemmel, ha nem teljesülnek a befektető hozamelvárásai?

Az átlagosan 3-5 éves futamidő alatt a negyedéves monitoring révén előre lehet látni, ha kétségessé válik egy befektetéstől elvárt hozam teljesülése. Ekkor még időben van lehetőség közösen cselekedni, az üzleti terv és a működtetés hatékonyabbá tételével elősegíteni, hogy a kitermelhető hozam rendelkezésre álljon. Ha a befektetés tervezett futamidejének végén a minimálisan elvárttól jelentősen elmarad a részesedésre vonatkozóan az eredeti tulajdonos (alapító) ajánlata, akkor az alapkezelő mérlegelheti a cég harmadik félnek való értékesítését, piaci áron, a tulajdonosokkal egyeztetve.

A tőkealapok tőkebefektetései fordíthatók a jelenlegi tulajdonosi kör kivásárlására?

Nem, a tőkelapok tőkebefektetési meglévő gazdasági társaságban történő részesedés vásárlására nem fordíthatók, az alapkezelő csakis tőkeemelés útján szerez tulajdonrészt. A tőkeemelés történhet ázsióval (amikor a rendelkezésre bocsátott pénzbeli hozzájárulás egy része jegyzettőke-emelés formájában, a többi pedig tőketartalékba kerülő befektetés).

Milyen előnyöket nyújt a tőke a hitellel szemben?

A hitelfelvétellel ellentétben a tőke nem igényel klasszikus fedezeti elemeket, ilyen módon a további hitelfinanszírozást nem gátolja, és nem szűkül a pályázati kezességvállalás vállalható mértéke sem. További előny, hogy a tőkejuttatás visszafizetése nem terheli a befektetési időszak alatt a vállalat pénzáramlását. Amennyiben a társaság korábban igénybe vette már finanszírozó bank szolgáltatását, úgy az a bank is szívesebben lát egy tőkéstársat, mint egy újabb banki finanszírozót a társaságban, valamint pozitív fejleményként tekint a vállalkozás tőkeszerkezetének megerősödésére.

Felvehetek attól még banki hitelt is, hogy állami tulajdonú alapkezelő fektetett be a vállalkozásomba?

Igen, ráadásul vélhetően jobb feltételekkel, mint tőkéstárs nélkül. A bankok a hitelelbírálásnál előnyben részesítik azokat a cégeket, amelyek megerősített tőkeszerkezettel rendelkeznek. A tőke másik előnye, hogy a fedezetet nem vonja el, és így még javítja is a hitelfelvételi kilátásokat. A tőkebefektetés nem gátolja meg a kedvezményes vagy kamattámogatott hitel felvételét sem.

Részt vehetek-e egyéb EU pályázatokon, ha európai uniós vagy hazai tőkeforrást is igénybe veszek?

Igen, de csak a támogatási jogcímek korlátozásának figyelembevételével. Például a „de minimis” jogcímen juttatott EU-forrásokból 3 pénzügyi évben legfeljebb 200 ezer eurónak megfelelő forintösszeg adható, ennél többet pályázatok és tőkebefektetés útján nem kaphat egy vállalkozás ezen a jogcímen osztott forrásokból. Szintén fontos, hogy alapesetben a tőkebefektetés nem fordítható önerő finanszírozására, itt a pályázatokon elnyerhető források jogcímeit kell vizsgálni.

Fordulhatok az alapkezelőhöz tőkeigényemmel, ha egy másik befektető már befektetett a cégembe?

Igen, például az angyal befektetőkkel vagy privát befektetőkkel történő együttműködésre több példát is találunk a portfóliótársaságaink közt. Uniós forrással (is) gazdálkodó befektetők esetében a hatályos uniós jogszabályoknak megfelelően a támogatáshalmozódást szükséges figyelembe venni.

Mit tegyek, ha a rendelkezésemre álló információk alapján nem tudtam eldönteni, hogy a vállalkozásomhoz az alapkezelő mely tőkealapjának támogatására van szükségem?

Ha a vállalkozás nem tudja eldönteni, hogy megfelel-e az alapkezelő egy-egy tőkealapja által meghatározott feltételeknek, vagy akár egyszerre több tőkealap feltételrendszerének is megfelel, kérdéseivel, illetve a vállalkozás növekedési céljainak bemutatásával (a jelentkezési lap itt letölthető) akkor is érdemes lehet felkeresni az alapkezelő munkatársait a tokebefektetes@szta.hu email címen keresztül. A vállalkozás legfontosabb adatainak megismerését követően felveszik a vállalkozással a kapcsolatot a további lépéseket illetően.

Megmarad-e kis- és középvállalati besorolásom (KKV-nomenklatúra szerint) az állami tőkebefektetés után is?

Sok vállalkozásban felmerül a kétely, hogy jelentős tőkebevonás esetén elveszti az EU-s nomenklatúra szerinti KKV-besorolását, és ezzel pályázatoktól vagy adózási kedvezményektől esne el. Összhangban a 651/2014/EU rendelet 1. sz. mellékletével, a tőkebefektetés révén a státusz megmaradhat, ha a befektetés nem haladja meg az 1,25 millió eurót (azaz körülbelül 390 millió forintot).

Mi garantálja, hogy az alapkezelő befektetése révén nem kerül a cég teljesen állami tulajdonba?

Ezt elsősorban a felügyelet által elvárt és jóváhagyott szabályzatok, valamint a Széchenyi Tőkealap-kezelő hazai és EU-forrásból finanszírozott forrásainak felhasználási szabályai garantálják. Az alapkezelő tervei szerint tőkealapjain keresztül százas nagyságrendben fektet be cégekbe, ezek a társaságok mind más-más szakterületen, eltérő piacokon működnek. A nyilvánosan elérhető term sheet bemutatja azokat a jogokat és jogosítványokat, amelyekkel az alapkezelő élhet, és ezek egyike sem jelenti azt, hogy az alapkezelő a teljes irányítás átvételére törekszik megfelelő együttműködés kialakítása mellett.