1. Csekély összegű tőkebefektetés

A Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA) 2011 júniusában kezdte meg csekély összegű (ún. de minimis) támogatás jogcímen a tőkebefektetési tevékenységét. Az Alap ezen termék esetében maximum 200.000 EUR-nak megfelelő forintösszegig (jellemzően 30 és 60 millió forint között) fektet be, amelyhez maximálisan a befektetett tőke kétszeresének megfelelő tagi kölcsön kapcsolódhat. A csekély összegű támogatást az SZTA az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 1407/2013/EU bizottsági rendelet  szabályai alapján nyújtja.

Letöltés:

A Széchenyi Tőkebefektetési Alap nyilvános term sheet mintája a felek közötti, „de minimis” konstrukcióban történő tőkebefektetés lényeges feltételeit állapítja meg, az SZTA végleges döntését megelőzően. Az előzetes term sheet egy szabályozási keret, amely egyes konkrét ügyletek esetében új tartalmi elemekkel kiegészülhet. A befektetés megvalósulásának feltétele elsődlegesen a Befektető Igazgatósága által meghozott jóváhagyás megléte, majd a befektetést fogadó társaság és az Alap által elfogadható tranzakciós dokumentáció elkészítése és megkötése, valamint a tranzakciós dokumentációban előírt feltételek teljesülése.

2. Induló kisvállalkozások kezdeti finanszírozása

Az SZTA-nak lehetősége van arra, hogy olyan, induló fázisban lévő vállalkozásokat finanszírozzon társbefektetői vagy alapítói közös kockázatvállalással, amelyek jelentős növekedési potenciállal rendelkeznek. Fontos hangsúlyozni, hogy ezen termék esetében jellemzően nem a klasszikus seed vagy startup fázis finanszírozása történik, hanem a befektetés alapja a korábbi sikeres vállalkozási tevékenység, a felkészült menedzsment és a közös pénzügyi kockázatvállalás.

A finanszírozás maximum értéke (tagi kölcsönnel együtt) 800 ezer EUR-nak megfelelő forintösszeg (jellemzően 150 és 240 millió forint között). Ezen konstrukciónál kitétel, hogy a társaság öt évnél fiatalabb, nem összefonódás útján jött létre, és működése során még nem fizetett osztalékot.

Letöltés:

A Széchenyi Tőkebefektetési Alap nyilvános term sheet mintája a felek közötti, „induló vállalkozások kezdeti finanszírozása” konstrukcióban történő tőkebefektetés lényeges feltételeit állapítja meg, az SZTA végleges döntését megelőzően. Az előzetes term sheet egy szabályozási keret, amely egyes konkrét ügyletek esetében új tartalmi elemekkel kiegészülhet. A befektetés megvalósulásának feltétele elsődlegesen a Befektető Igazgatósága által meghozott jóváhagyás megléte, majd a befektetést fogadó társaság és az Alap által elfogadható tranzakciós dokumentáció elkészítése és megkötése, valamint a tranzakciós dokumentációban előírt feltételek teljesülése.

További letöltés

Tőkebevonás - Jelentkezési adatlap

A tőkebefektetést igénylő társaság által hiánytalanul kitöltött jelentkezési adatlap kitöltésének célja, hogy a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. munkatársai a legfontosabb információk alapján a továbblépés lehetőségét tudják javasolni (például felkészülni egy esetleges személyes találkozóra). A jelentkezési adatlap befogadása az SZTA részéről még nem jelent befektetési kötelezettségvállalást vagy arra utaló magatartást a társaság felé, ez a tőkebefektetést előkészítő folyamat első lépése.

Jelentkezési adatlap letöltése: PDF formátumban, MS word formátumban

Az SZTA tőkekonstrukcióinak feltételei és keretei

A Széchenyi Tőkealap öt év alatt összesen öt, különböző feltételekhez kötött tőketerméket kínált a hazai kkv-k számára. 2011-ben a „de minimis”, avagy csekély összegű tőkebefektetési konstrukcióval indult el, az Alap termékportfóliója 2013 júniusában az Európai Bizottság egyedi engedélye alapján létrehozott három újabb, az Európai Unióban egyedülálló tőketerméket vezetett be a hazai tőkepiacra. Az SZTA egyedi EUB engedélye az egyetlen strukturális alapok forrásait használó teljes körű termékleírás, amely hazai kezdeményezésre valósult meg 2004 óta. A megváltozott szabályozási keretek alapján 2015-től az induló vállalkozásoknak kínált tőketermék ismét átdolgozásra került.

 

Az Alap valamennyi befektetési döntése a vállalkozás üzleti tervén alapul, amely részletesen tartalmazza a termék, az értékesítés és a jövedelmezőség alakulását, ezzel alátámasztva a projekt előzetes életképességét. A befektetési lehetőségeket az Alap több lépcsőben, a kockázatokat mérlegelve értékeli ki részletesen, illetve a kilépés lehetőségeit és módjait is elemzi, ezzel leszűkítve a projektek körét azokra, amelyek összhangban állnak az Alap befektetési stratégiájával.

 

A pozitív döntést követően az Alap minden esetben kisebbségi tulajdonrészt szerez a vállalkozásban. Jellemzően 3-5, de legfeljebb 7 éves befektetési időszak után, a vállalkozás alapítóival előre egyeztetett ütemben és módon lép ki a cégből, szem előtt tartva azt a célt, hogy a vállalkozás hosszú távú növekedési pályára álljon. A befektetési időszakot követően az SZTA elsődlegesen az alapítók részére értékesíti tulajdonrészét. Ez rendkívül kedvező fogadtatást nyert a projektek privát partnerei részéről.

 

Az SZTA a tőkepiaci szereplők többségéhez képest alacsonyabb hozamszintet vár el, amelynek több oka is van. Egyrészt az eltérő, jellemzően alacsonyabb eredményességgel működő célszektorok (elsősorban hagyományos ágazatok) iparági benchmarkjai alacsonyabbak. Másrészt az SZTA elemezhető múlttal rendelkező cégekbe fektet be, illetve a tőkepiaci szereplők jelentős részével ellentétben kisebbségi tulajdonostársként nem vállal szerepet a vállalkozások építésében és operatív működtetésében. Az elvárt hozamot az Alap valamennyi befektetési döntés esetében egyedi módon, az adott kockázatokhoz és a cég növekedési potenciáljához igazodva határozza meg. A relatíve alacsonyabb hozamszint mellett a tőkebefektetés által sikeresen fejlesztett vállalkozások aránya szignifikánsan magasabb más tőkepiaci szereplők befektetéseihez képest.