2018-12-04

Aranyláz Közép- és Kelet-Európában

A közép- és kelet-európai start-up ökoszisztémáról közölt nem régiben rendkívül érdekes cikket az enterpreneur.com portál Justus Pfeiffer, a Svájci-Szláv Start-up Klub elnökségi tagjának tollából. A régiót jól ismerő szakember nagy üzleti lehetőségeket lát a régióban. Noha elemzéséből teljes egészében kimarad Magyarország, ennek ellenére számunkra is fontos megállapítással szolgál, ha másért nem, mert ebben a ligában versenyzünk.   

A közép- és kelet-európai régió nem csak földrajzi értelemben kiterjedt, de az eltérő kultúrák rendkívüli sokszínűsége is jellemzi. Attól függően, hogy milyen definíciót tekintünk irányadónak, nagyjából 18 ország tartozik a közép- és kelet-európai régióba, és lényegében mindegyikben más-más nyelven beszélnek. Ez a regionális sokszínűség és a kapcsolatok sokrétűsége igaz a startup ökoszisztémára és annak kihívásaira is.

Az üzleti vállalkozás mint a gazdasági és társadalmi fejlődés fontos tényezője széleskörű elismerésnek örvend a régióban. Léteznek azonban külső, nem vállalkozói tényezők is.

A piacok

Az eltérő nyelvek például behatárolják a regionális piac méretét. A befektetők e fölött a tényező fölött még akkor is gyakorta elsiklanak, ha az online businessnek nem kell feltétlenül a régióra korlátozódnia.

A régió kultúrájáról kialakult nyugati vélekedéssel szemben Közép- és Kelet-Európa igencsak nyitott az innovációra. Csak egy példa: a litvánok 80, a lengyelek 71, a szerbek 85 százaléka nyitott új fizetési módozatok használatára.

Internet-penetráció

A technológia-központú startup világ számára a szélessávú internet-hozzáférés alapvető fontosságú. Az Európai Unió tanulmánya szerint az állandó szélessávú internet-hozzáférés Szlovákiában, Romániában és Lengyelországban alig marad le a balti államoktól, ahol kiemelkedően magas a lefedettség. Az IDC 2018-as előrejelzése szerint 4,7 százalékkal fog nőni a lefedettség, Közép- és Kelet-Európa állandó szélessávú internetpiaca továbbra is gyorsan fejlődik. Mivel 2017-ben 43,7 százalék volt a háztartások internet-penetrációja – szemben Nyugat-Európa 72 százalékával – még óriási növekedési potenciál van ezen a területen.

A régióban számos nemzetközi repülőtér található jó összeköttetéssel az európai városok irányába, és számos non-stop interkontinentális járat is elérhető. Az elmúlt években a belső infrastruktúra, az utak és a gyorsvasutak is jelentős fejlődésen mentek keresztül, még ha maradt is bőven tere a fejlődésnek. A régióban a co-working terek is mindenütt felütötték a fejüket, és a nagy keresletnek köszönhetően egyre több ilyen iroda nyílik.

Innováció

Az innováció számszerűsítése meglehetősen ellentmondásos eredményekre vezet, mert az egyes indexekben használatos mérőszámok olyan adatokat használnak, mint például a bejegyzett szabadalmak vagy a tudományos folyóiratok száma. Azokat az aspektusokat azonban, amelyek alaposabb képet festhetnének a régióról, mint például a szaktudás minősége vagy a képességek fejlesztése, majdnem lehetetlen hitelesen mérni.

Összességében azonban elmondható, hogy a közép- és kelet-európai régióban az innováció helyzete meglehetősen eltérő. Észtország például a régiós országok közül a legmagasabb, 24-es mutatót ért el a 2018-as Globális Innovációs Indexen, és alig előzik meg olyan országok, mint Ausztria, Új-Zéland és Izland. Másrészről viszont Belorusz a legalacsonyabb, 86-os mutatót érte el, ami csak alig magasabb a Dominikai Köztársaságénél, Sri Lankáénál vagy Paraguayénál. A legtöbb közép- és kelet-európai ország 40 körüli értéket ért el, amivel a rangsor felső harmadába kerültek. Ahogy azonban a számok is mutatják, a mezőny kiegyenlítetlen, vannak országok, amelyeknek még hosszú utat kell megtenniük.

Kormányzat és szabályozási környezet

Az észt kormány rendkívül nyitott az innovációra és a startupok irányában. Blockchain-t használnak például a nemzeti egészségügyi, az igazságügyi, törvényalkotási, biztonsági rendszerükben és kereskedelmi kódrendszerükben. Azt tervezik, hogy a blockchain használatát olyan szférákra is kiterjesztik, mint például az orvoslás, a kiberbiztonság és az úgynevezett „adatnagykövetség”. (Utóbbi azt jelenti, hogy Észtország értékes és szenzitív kormányzati adatokat tárol egy luxemburgi adatparkban.)

Észtország és Litvánia speciális startup-vízumot bocsájt ki EU-n kívülről érkező vállalkozók számára. Lengyelországban a kormányzat mind helyi, mind regionális, mind pedig országos szinten fejlesztési ügynökségek révén segíti a startup-okat. 2014 óta minden évben néhány startup az elnöki palotában mutathatja be vállalkozását. Ugyanakkor a „Statupok a Palotában” program korábbi résztvevői és más kulcsfontosságú véleményvezérek bírálták az elnököt, amiért veszélyezteti a bírói függetlenséget, és felvetették, hogy vajon Lengyelország elég stabil-e politikailag ahhoz, hogy a jövőben otthont adjon a startupoknak. Más régiós országok hátrébb tartanak az innováció és a startupok támogatása terén, sok helyen a cégbejegyzés különösen nehézkes.

Kultúra és oktatás

A startup ökoszisztémában a kulturális kötődések elsősorban arra vonatkoznak, hogy milyen hitek és kilátások kapcsolódnak a vállalkozói kedvhez. Ami a hozzáállást, az ambíciót és az elkötelezettséget illeti, a közép- és kelet-európai régió sok más régiót maga mögött tudhat. Ami például az önfoglalkoztatást illeti: Lengyelország és a Cseh Köztársaság vezeti a mezőnyt 18 és 17 százalékos aránnyal, míg Lettországban és Észtországban alacsonyabb, 9 és 10 százalékos ez az arány – ami azt jelzi, hogy magasabb a vállalkozói készség, mint az Egyesült Államokban, ahol ez az arány mindössze 6,3 százalék.

Az oktatás kiemelkedő kulturális szerepet játszik a régióban, ahol számos színvonalas műszaki egyetem működik.  A Seedstars jelentése szerint a közép- és kelet-európai régióban évente 1,2 millióan szereznek diplomát. Az OECD rangsorokban Lengyelország, Szlovénia, a Cseh Köztársaság mind az első 30 országban szerepel a matematikai képzettséget tekintetében.

Támogatás és kapcsolati háló

Az egész régióban terjednek a meetup-ok, a közösségi finanszírozás, a technológiai parkok. Tavaly csak Krakkóban átlagosan napi két startup-rendezvényre került sor. Mentorok és coach-ok, közülük sokan expatok dolgoznak ezekben a közösségekben és igyekeznek értéket teremteni a korai fázisú startup-ok számára. Számos kereskedelmi kamara, fejlesztési ügynökség és magánintézmény nyújt támogatást a startup-oknak, amikor exportra vagy nemzetközi együttműködése kerül sor.

Pénzügyek

Ha valaki céget akar alapítani, a közép- és kelet-európai régió a lehető legjobb választásnak bizonyulhat. Az Overkill Ventures szerint Lettországban egy háromfős startup működése háromszor kevesebbe kerül, mint Londonban. Lettországban 100 ezer dollár egy startup számára 12 hónapra elegendő, míg egy londoni székhelyű startup ebből csak öt hónapig húzná ki. A közép- és kelet-európai vállalatokba irányuló befektetés folyamatosan növekszik: a startup-ok 2017-ben 3,5 milliárd euró magán- és kockázati tőkebefektetést vonzottak, ami 113 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.

Korábban sok befektető egykori bankár vagy ingatlanfejlesztő volt, akik olyan ragadozó befektetési technikákat alkalmaztak, mint például a részvények 50 százalékának megszerzése, vagy pénzek visszacsurgatása. Noha a régióban ez még ma is megtörténhet, a jövő azért fényesebben fest. Jó nevű kockázati tőkealapok kezdik kiterjeszteni befektetési céljaikat Közép- és Kelet-Európára. Ahogy új alapok tűnnek fel és sikeres cégalapítók maguk is angyal befektetőkké válnak, úgy egyre több pénz és tapasztalat halmozódik fel, a vállalkozásalapítók pedig egyre bölcsebbek lesznek.

Közép- és Kelet-Európa start-up világa még mindig egyfajta „aranylázban” ég és rengeteg lehetőséget kínál mind finanszírozási, mind befektetési, mind pedig együttműködési területen. Az alacsonyabb költségek, a kormányzati támogatások, a tehetséges fejlesztők és az infrastruktúra határozottan vonzó azon vállalkozók számára, akik hajlandóak átköltözni és innen intézni üzleti ügyeiket.

Vissza a közleményekhez