Minden harmadik hazai kockázati tőkebefektetést az SZTA finanszírozott tavaly
A kockázati- és magánbefektetők tavaly összesen közel 55 milliárd forintot fektettek be 89 hazai vállalatba. Ez az adat rendkívül aktív tőkepiacról árulkodik, egyre erőteljesebb kockázatitőke-befektetői jelenléttel, ami a gazdasági válság hatásainak fokozatos csökkenése mellett nem meglepő. Bár a 2006-2009-es csúcsidőszak volumenét a piac még alig tudta megközelíteni, pozitív irányú átrendeződést észlelhetünk, amely leginkább a kockázati tőke (venture capital) magántőkével (private equity) szembeni arányának felértékelődéséből fakad. Lássuk, milyen megállapításokat tehetünk a kockázati piacról a HVCA 2014-es jelentése alapján!
A private equity és a kockázati (beleértve az állami hátterű, a JEREMIE-, illetve a magánalapokat is) tőkealapok szerepének különbségét jól mutatja, hogy előbbiekhez 12 befektetéssel a kihelyezett tőke 43 százaléka tartozik, ami befektetésenként 4,8 milliárd forintot jelent, míg a kockázati tőkét igénylő vállalatok 170 millió forint értékű finanszírozási forráshoz jutottak. A befektetett összegek 36 százaléka állami hátterű, és 36 céget segít céljai elérésében, a maradék 21 százalék pedig 48 a 70%-ban EU-forrásból működő JEREMIE-befektetéshez kapcsolódik.
A legtöbb, szám szerint 55 tőkéhez jutott vállalkozás startup fázisú cég volt, ám a legnagyobb értéket a magánbefektetéseknek köszönhetően a növekedési fázisban lévő cégek érték el. 24 késői szakaszban lévő, és csupán 5 magvető (seed) stádiumban lévő vállalat jutott tőkéhez, ami elsősorban a magas kockázati szinttel magyarázható.
A befektetések közel háromnegyede két szektort érintett, az üzleti és ipari szolgáltatásokat, illetve az energetikai és környezetvédelmi tevékenységgel foglalkozó cégeket. 2014-ben összesen 8 exit történt, valószínűsíthetően elsősorban tulajdonosi visszavásárlás formájában. Túlnyomó többségük startup és seed fázisban levő vállalkozás volt.
Milyen következtetések vonhatók le a fenti számokból?
Míg öt évvel ezelőtt a magántőke-befektetők uralták a piacot 90 százalékos aránnyal, addig mára a kockázati tőkealapok több mint 30 százalékkal veszi ki a részét a befektetési volumenből. A piac tehát egyre kiegyensúlyozottabbá válik, többek között annak is köszönhetően, hogy a startup fázisú befektetések száma korábban még sosem érte el az 55-öt.
A JEREMIE-alapok, illetve a Széchenyi Tőkealap is 2015 végéig fektethet be, így nem meglepő, hogy befektetéseik 94 százaléka első körös befektetés volt. Az év végéhez, illetve a határidőhöz közeledve az alapok aktivitása fokozatosan növekedett, ugyanis még időben igyekeztek megtalálni az erős növekedési potenciállal bíró vállalatokat. 2015-ben várhatóan csökken majd az első körös befektetések száma, ugyanis a legígéretesebb vállalatokba érdemes lehet további forrásokat fektetni második és harmadik körös tőkeemeléssel.
Az exitek száma is épp a fenti okokból mondható viszonylag alacsonynak. Az új befektetések számának növekedési görbéje várhatóan a befektetési időszakok végén (2017-2019) az exitek tekintetében hasonló ívet ír majd le, legyen akár sikeres, akár sikertelen a kilépés. 2015-től tehát már növekedhet az exitek, sőt a harmadik félnek értékesített tulajdonrészek száma is.
Az SZTA aktivitása 2014-ben – minden eddigi eredményt felülteljesítve
A Széchenyi Tőkealap 2014-es tevékenysége, több hasonlóságot is mutat a kockázatitőke-piac aktivitásával. Az Alap portfóliócégeinek száma 2014-ben közel megduplázódott. Az SZTA egyes portfóliócégei átlagosan 150 millió forint értékű finanszírozási forrást vontak be, jelentős többségben első körös befektetésként. Összességében büszkék vagyunk arra, hogy a 89 kockázati tőkebefektetésből 31-et mi valósítottunk meg, és megerősítettük piacvezető szerepünket a kezelt portfólió-társaságok számában.
Emellett az első sikeres exiteken is túl vagyunk már, 2016-tól kezdődően pedig várhatóan megszaporodik majd ezek száma. Addig viszont még előttünk áll ez az év, amely során még számos hazai kis- és középvállalkozásnak van lehetősége tőkeforrás bevonására.