A kockázati tőke kínálata folyamatosan bővül Magyarországon, így egyre több finanszírozási lehetőséggel és azokra vonatkozó információval találkozhatnak a növekedésben lévő cégek, legyen szó akár még csak ötlet szintjén létező vállalkozásról, startupról vagy több éves működési múlttal rendelkező vállalatról. A kockázati tőke és az ágazat lehetőségei iránt érdeklődők egyrészt ezen a blogon olvashatnak többet, másrészt viszont akadnak olyan lehetőségek is, amelyeken akár személyesen is lehet találkozni a befektetőkkel, akik bevezetik a vállalatvezetőket a tőkebefektetés rejtelmeibe, illetve hasznos tanácsokat adnak nekik. Ezekből gyűjtöttük össze azokat a megállapításokat, amelyek hasznosak lehetnek a megfelelő finanszírozási forrást kereső cégek számára.
A Világgazdaság és az M27 ABSOLVO közös rendezvénysorozata nem csupán a tőkebefektetés-keresésben segít a vállalkozóknak, de a vállalatvezetés terén is hasznos tanácsokkal látja el őket. Ebben a bejegyzésben azokat a gondolatokat igyekeztünk összegyűjteni, amelyek a tőkeemelés előtti tervezésre vonatkoznak.
„Azoknak a cégeknek érdemes kockázati tőkéshez fordulni, amelyek nagy növekedési potenciállal rendelkeznek, tisztán látják a versenyelőnyeiket, tudják, hogy miért jobbak ők, mint a versenytársaik.” Ahogy már többször is hangsúlyoztuk, a tőkebefektető minden esetben növekedést, hozamot vár el, így azoknak a vállalatoknak, amelyek hiteltörlesztésre, elmaradásaik pótlására szeretnének forrást bevonni, nem a kockázati tőkések között kell partnert keresniük. Ugyanakkor nagyon fontos a tudatosság is. „Annak nincs értelme, hogy tőkét kérjünk, de nem tudjuk, hogy mit csinálunk vele.” Egy hosszútávban gondolkodó vállalkozásnak jobb esetben van legalább egy 5-6 éves üzleti terve, benne a fejlesztési és finanszírozási tervekkel, a humánerőforrásra vonatkozó elképzelésekkel, és a termékek gyártását és piacra juttatását rögzítő jogi vagy akár szabadalmi dokumentációval. Az üzleti terv nélkül a cég jövőképét is óriási kérdőjelek övezik.
Ehhez képest, mint az a szakértők elmondásából kiderül, nem mindenki használja az elemzések alapján elkészített stratégiai terveket. „A stratégiai tervek legnagyobb kritikája az szokott lenni, hogy később nem válnak a napi működés részévé.” Pedig a befektető által elfogadott terv elsősorban nem a befektetőért, hanem a cégért van. A növekedésből eredő haszon a zavartalan rövid- és egyben hosszú távú működést biztosítja, amiből a cég akkor is tud profitálni, amikor a tőkebefektető már rég kilépett a cégből. Természetesen a lejegyzett üzleti tervhez nem kell vakon ragaszkodni (a piacokon számtalan előre nem tervezhető tényező van), a megfontoltság, az átgondoltság biztos talajt ad a vállalatnak, hogy az üzleti terv megváltoztatása ne tűnjön vaktában lövöldözésnek.
Arra a kérdésre, hogy miért érdemes figyelembe venni a tőkebefektető üzleti tervre vonatkozó elképzelését és iránymutatásait, a BKIK és a Piac & Profit közös rendezvényén kaptunk jól összefoglalt választ. „A vállalkozó jellemzően úgy gondolkozik, hogy neki van ötlete, amivel sokat lehet keresni, ehhez neki csak egy kis pénz kell, onnan majd intézi a dolgokat, és alapvetően érzelmileg kötődik a cégéhez, ezzel szemben a pénzügyi befektető pénzt akar keresni, és mivel kívülről szemléli a céget, így sokkal racionálisabban szemléli a vállalkozást, mint a cégvezető.” Természetesen a befektető kilépéskor az elvárt pénzügyi eredményt szeretné látni, azonban amíg a vállalkozásban tulajdonosi résszel rendelkezik, a két fél célja közös: növekedési pályára állítani a céget. Viszont amíg a vállalkozó a saját piacán profi, addig a befektető az üzleti terv kialakításában mozog otthonosan. „Mivel benne van a cégben a pénze, az ideje, így nem csak forrást, hanem szakmai támogatást, tanácsadást és komoly kapcsolatrendszert is a cégvezető rendelkezésére tudja bocsátani.”
Amit pedig nem szabad elfelejteni, hogy egy kapcsolat vagy partneri viszony alapja minden esetben a kölcsönös bizalom, ha ez nincs meg, akár a befektetés sikere is veszélybe kerülhet. „Ehhez […] megfelelő átláthatóságot kell biztosítani, őszintén a befektető elé kell tárni a cég helyzetét, készítsünk reális üzleti tervet. Ha a bizalom megvan, akkor az az olyan hullámvölgyeken is átsegít minket, amikor a vállalkozásnak éppen nem megy a legjobban.” Ha egy vállalkozás tiszta lappal indít, és biztosítja a befektetőt arról, hogy a közös cél elérése érdekében együttműködő és segítőkész lesz, sokkal nagyobb lesz az esély a pozitív döntésre.