Korlátozott lehetőségek állnak a magyarországi vállalkozások rendelkezésére, ha tőkebefektetés révén szeretnének nemzetközi áttörést elérni. A hazai tőkebefektetők jelentős többsége képes a cég kezdeti lépéseit, termékfejlesztését, eszközbeszerzését, piacra lépését, piacbővítését finanszírozni, de egy nagyobb nemzetközi terjeszkedés sokkal több tőkét és jelentős külföldi tapasztalatot, széles kapcsolatrendszert igényel. Erre a kiterjedt nemzetközi kapcsolatok hiányában kevés hazai szereplő tud megoldást nyújtani, a külföldi befektetők pedig a vártnál egyelőre kisebb mértékben keresgélnek célpontokat errefelé. Hogyan változhat meg ez a helyzet?
A hazai kockázatitőke-piacon alapvetően az első körös befektetések (A round) dominálnak, ami azt jelenti, hogy a kockázati tőke elsősorban a termék fejlesztésére, validálására és értékesítésének beindítására, valamint a hazai, esetleg kisebb nemzetközi piaci bővülésre fókuszál. Azon vállalkozások esetében, ahol nagy esély van a nemzetközi sikerre, az első befektetés célja a cég felkészítése egy második körös (B round) befektető beszállására, amely nagyobb mennyiségű tőkéje és kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszere révén támogatni tudja a nagyobb léptékű tervek megvalósítását. Számos első körös befektetést eleve úgy indít el és épít fel a befektető, hogy az exit már egy új – jobb esetben tapasztalt nemzetközi – tulajdonos részvételével történhessen meg.
Az SZTA esetében nem ez az elsődlegesen kijelölt út, jellemzően a tulajdonosok és/vagy a menedzsment folytathatják a már megnövelt értékű vállalkozás fejlesztését a befektetési időszak lezárása után. Igaz, akadnak példák második körös befektetésekre itt is. Gondolunk itt a Mobile Engine-re, amely a nemzetközi kapcsolatrendszerrel felvértezett újabb – egyébként hazai – befektetőnek köszönhetően ma már Bostonban működik.
A hazai tőkebefektetők egyetértenek abban, hogy az A és a B round közötti határ Magyarországon nagyjából 3 millió euró, egy magyar céget nagyjából legalább ekkora tőkével kell finanszírozni, hogy az árbevétel nemzetközi szinten is elérje a kívánt méretet. Külföldön, főleg a nyugat-európai cégek esetében ennél jelentősen nagyobb összegű ajánlatokkal dobálóznak a befektetők. Bár a költségek jelentős része globálisan ugyanakkora a cég eredeti székhelyétől függetlenül, van néhány tényező, amely olcsóbbá teszi a hazai cégek nemzetközi bővítését. Például a termékfejlesztés gyakran itthon marad, így a magas minőséget alacsonyabb áron lehet biztosítani, a hazai menedzsment fizetése is alacsonyabb a nyugatinál, valamint a jogi szolgáltatásokra és marketingre is kevesebbet költenek.
Annak ellenére, hogy itthon jelentős számú vállalkozás kapott kockázati tőkét az elmúlt 2-3 évben, a második körös befektetések egyelőre nem érik el a kívánt szintet. Ennek egyik oka a startup ökoszisztéma azon sajátossága, hogy az inkubációval foglalkozó és abban tapasztalattal bíró szolgáltatók jóval a kockázati tőke piac indulása után jelentek meg. Ennek eredménye, hogy sok vállalkozás anélkül kapott tőkét, hogy valódi inkubációval vagy akcelerációval találkozott volna, és a vállalkozó a befektetővel együtt tanulta meg, hogyan kell céget építeni. A magyar piacon kevés továbbá az olyan befektető, amely rendelkezik kiterjedt, a külföldi sikerhez elengedhetetlen nemzetközi kapcsolatrendszerrel. Ez a tudás inkább jelen van a private equity körben, oda viszont egyelőre nem jutott el hazai startup.
Jó hír, hogy az előző évtized tapasztalatait és tanulságait alapul véve a kormány több olyan lépésen dolgozik, amely enyhíti, hosszú távon pedig megoldhatja a két problémát. Például több uniós és állami forrású tőkealap elindulása is várható 2017-től, valamint több vidéki városban is indulnak a kezdeti finanszírozást szakmailag is támogató inkubátorok. A kezdeményezések célja, hogy minden olyan – akár korábban mellőzött – vállalkozói életszakaszt lefedjenek, amelyben számos, jelentős növekedési potenciállal rendelkező vállalkozás keres tőkét és válik alkalmassá a nagyobb összegű finanszírozásra. Fontos újdonság például, hogy a legkorábbi életszakaszok (pre-seed, seed) finanszírozására több tíz milliárd forintnyi uniós és állami támogatás válik elérhetővé, ami az inkubátorok közreműködése révén a startupperek, vállalkozók kezdeti üzleti oktatását, nemzetközi piacokra való felkészítését is segíteni tudja. Itt fontos lépés lesz a tapasztalt, nemzetközi szakemberek Magyarországra csábítása, akik a felhalmozott tudást át tudják adni az inkubált cégeknek.
Emellett a startup és növekedési fázisban lévő cégek számára is számos új tőkebevonási lehetőség nyílik meg. 2017-től az SZTA újabb tőkeforrásokat tesz elérhetővé, és a GINOP-ban szándék van magántulajdonú tőkealap-kezelők újbóli támogatására is, aminek köszönhetően a magyar kockázatitőke-piacon a korábbinál jóval több vállalkozás aktivizálódhat. Amellett pedig, hogy a százmilliárdos nagyságrendű tőkekínálat a magyar piaci szereplők közül is újabb második körös befektetőket nevelhet ki, a külföldi befektetők figyelme is egyre inkább Magyarországra és az innovatív hazai cégekre terelődhet.
[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]