Magyarország a 30. helyet foglalja el a Bloomberg idei innovációs országlistáján, ezzel maga mögé utasítva többek között a Baltikum államait vagy kelet-közép-európai régió több országát is. Az élen Dél-Korea áll, megelőzve Németországot, Svédországot és Japánt. A lista érdekessége, hogy különböző szempontok alapján rangsorolja az egyes országok innovációs képességeit és eredményeit, ami alapján meghatározhatóak a fejlesztésre szoruló területek.
A lista szempontrendszere a következő tényezőket figyeli, és veszi számításba a végső rangsor kialakításánál: a K+F költések, a gyártóipari hozzáadott érték, a produktivitás, az egyes felsőoktatási területek hatékonysága, a csúcstechnológia előfordulása, a kutatók aránya a lakosságon belül és a szabadalmi tevékenység terén tapasztalható aktivitás. Dél-Korea öt kategóriában is az első vagy a második helyen végezte, csupán a produktivitás terén van viszonylag jelentősebb lemaradásuk az értékelés szerint.
Az elemzés szerint Dél-Korea többek között azért teljesít kimagaslóan, mert a térségben egyfajta innovációs verseny alakult ki, a technológiailag fejlettebb Japán és az olcsóbb munkaerőt alkalmazó Kína is nyomást gyakorol az országra, amely ezért komoly erőforrásokat allokál az innovációs tevékenységbe. A kormány például nemrég jelentette be, hogy 66 milliárd dollárnak megfelelő támogatást fordít a koreai Szilícium-völgynek is nevezett PVT (Pangyo Techno Valley) ipari komplexum fejlesztésére, ahol jellemzően IT, biotechnológiai, kulturális és fúziós technológiai területeken fejlesztő cégeket lehet találni.
A dél-koreai startup-kultúra ugyanis nem tudott olyan szinten kiépülni náluk, mint például az USA-ban. Az ottani vállalati szféra problémája, hogy például a Samsung Electronics tudósai és mérnökei ahelyett, hogy saját vállalkozást alapítanának ötletük köré, és tőkebefektetők segítségével sikerre vinnék azt, a munkaadójuk elé terjesztik fejlesztésüket, így a nagyvállalat élhet a lehetőséggel. Ugyancsak hátrányt jelent, hogy a foglalkoztatási- és bérstruktúrák miatt alacsony a cégen és a szektoron belüli mobilitás.
A teljes listát itt lehet megtekinteni. A tízes listán hat európai ország szerepel, az USA a 8. helyen végzett. A világ második legnagyobb gazdasága, Kína azért kerülhetett csupán a 21. helyre, mert technológiái inkább átvettek, mint saját fejlesztésűek. Egy-egy fejlődő ország jó szereplése is elsősorban az olcsó munkaerőnek, illetve a manufakturális értékteremtésnek köszönhető.
Magyarország tavaly a 32., azelőtt a 26. helyen állt, szóval pozíciója mondhatni stabilan a középmezőny elejére tehető (idén összesen 84 ország adatait vizsgálta a Bloomberg). Hazánk a legjobb helyezést, egy 10. helyezést a gyártóipari hozzáadott érték GDP-hez mért arányával érte el, viszont a produktivitás és a felsőoktatás hatékonyságának tekintetében az ország a publikált 50-es lista végén szerepel.
[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]
Bár még valamennyi kategóriában van hová fejlődnie Magyarországnak, a kelet-közép-európai régió többi országát tekintve előkelő helyen szerepel. Közvetlen szomszédjaink közül csupán Ausztria és Szlovénia előz meg minket, és olyan, innovációs területen fejlett országot is megelőzünk, mint Észtország vagy Csehország.
Aki további érdekességeket szeretne felfedezni az egyes országok innovációs tevékenységei közötti különbségekről, annak az ezt az 50-es listát érdemes böngésznie.