A negyedik ipari forradalom számos ipari, termelői folyamat automatizációját és digitalizációját, ezek révén pedig hatékonyabbá tételét hozza magával, aminek elengedhetetlen eszközei lesznek az ipari robotok és a hozzájuk kapcsolódó rendszerek. A robotok számának növekedése hozzájárulhat ahhoz, hogy a hazai GDP-ben az ipar aránya 24-ről 30 százalékra nőjön, ahogy azt a nemzeti iparfejlesztési stratégiánk, az Irinyi Terv is célul tűzte ki, és amelynek megvalósításában az Irinyi II. Kockázati Tőkealap is támogatja. A Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR, International Federation of Robotics) Világgazdaságnak megküldött adatai szerint Magyarországon 2016-ban 5400 robotot használtak ipari területen, ami 13 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbi adathoz képest. A robotok összlétszámát tekintve 2016-ban Magyarország a 32. helyen állt a globális rangsorban. A 2011–2016-os ötéves időszakban éves átlagban 18 százalékkal több önműködő gép látott el feladatokat. Az eszközök fele ún. kezelőrobot volt, 17 százalék tartozott a hegesztőkategóriába, illetve 16 százalék volt az össze- és szétszerelő gépek aránya. A nemzetközi összehasonlításoknál a robotizáció szintjének mérésére a tízezer dolgozóra eső ipari robotok számát alkalmazzák mérőszámként. Ez a szám hazánkban 57 volt. de például az autóiparban 281 robot jutott tízezer alkalmazottra, míg a többi alkategória átlaga csupán 32 volt. A tízezer dolgozóra eső robotok európai átlaga 99 volt, a régióban kiemelkedő Szlovákia és Csehország, ahol 135, illetve 101 volt ez a mérőszám. Lengyelországban viszont hazánknál is kevesebb, mindössze 32 a tízezer alkalmazottra eső robotok száma, vagyis nagyjából a középmezőnyben helyezkedünk el a térségben. [post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter] Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnere Németország – a harmadik legrobotizáltabb ország a világon –, ahol a tízezer dolgozóra eső automatizált gépek száma 309, a robotok létszámát tekintve pedig az ötödik helyen szerepel. Németországot csak Dél-Korea (631) és Szingapúr (488) előzte meg robotsűrűségben. Utóbbinál érdemes megjegyezni, hogy az ország adottságaiból kifolyólag az ipar aránya a gazdaságban alacsonyabb a lista élén szereplőkhöz képest. Az IFR adatai szerint a magyarországi roboteladások 39 százalékkal nőttek 2016-ban az egy évvel korábbihoz képest, ami 717 új gép üzembe helyezését jelenti. 2011 és 2016 közötti időszakban évente átlagosan 6 százalékkal esett vissza a robotok beüzemelése hazánkban, ez valószínűleg annak tudható be, hogy az új gépek beszerzése jellemzően üzemek építéséhez, nagyobb beruházásokhoz köthető. Feltűnő ugrás látható 2011-ben és 2012-ben, ami nagy valószínűséggel a kecskeméti Mercedes-gyár beindításának is köszönhető. Az eladások terén 2016-ban Magyarország a 33. helyet foglalta el világviszonylatban, tízből hat ebben az évben átadott robot a kezelőrobot-kategóriába tartozott, ezeket elsősorban kohászati, csomagolási vagy eszközkezelési célra használják. A második legnagyobb kategória a hegesztőrobotoké (az SZTA portfóliócégének innovatív hegesztési megoldásáról itt írtunk korábban), minden tizedik gép tartozott ide, a többit főként szortírozási, összeszerelési célra használják. Az IFR pozitívan értékeli a magyar robotizációs folyamatokat, a 2017-től 2020-ig tartó időszakban az eladások emelkedését várja hazánkban a nemzetközi szervezet, elsősorban az autóipari, kapacitásbővítő beruházásoknak köszönhetően. A járművekhez kapcsolódóan a motorgyártási fejlesztések is növelhetik a roboteladásokat. Néhány hónapja elindult az Irinyi II. Kockázati Tőkealap, amely első hazai tőkeprogramként tűzte ki célul az Ipar 4.0-s fejlesztések támogatását. Ennek köszönhetően számos olyan, digitalizációs fejlesztésekben gondolkodó vállalkozás számára vált elérhetővé összesen 8 milliárd forintnyi tőkeforrás, amelyek korábban nem tudták finanszírozni ilyen célú terveik megvalósítását.