A vállalati szintű kutatás és fejlesztés nem csupán magára a cégre, de bizonyos esetekben akár közvetlen környezetére is számottevő pozitív gazdasági hatást képes gyakorolni, ami nemzetközi szinten növelheti az ország versenyképességét. Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) novemberi jelentésében kitért valamennyi tagállam, köztük Magyarország kutatási-fejlesztési tevékenységének jelenlegi, illetve várható helyzetére, eredményeire. A megállapítások többsége pozitív, illetve ígéretes, azonban előfordulnak hiányosságok, megoldásra váró feladatok.
A tagországok helyzetét mind állami, mind vállalati szinten jelentősen megnehezítette a 2008-as gazdasági válság, ami a kutatás-fejlesztésre fordított összegek mértékén is meglátszott. Az elsődleges feladat tehát adott, vissza kell állni a válság előtti helyzetbe. A tagállamok ezt elsősorban az állami finanszírozás növelésével tudták elérni, amelynek köszönhetően az országok üzleti K+F ráfordításainak általában 10-20 százalékát teszi ki a közvetlen finanszírozás, illetve az adókedvezmények.
A tanulmány Magyarországra vonatkozó pozitív megállapításai szerint a kutatás-fejlesztésben rendkívül erős szerepe van az iparnak, azonban az eredmények javulása érdekében szükség van az ipar és a felsőoktatás kapcsolatának további megerősítésére is. Az egyetemek innovációs előrelépései azonban egyelőre igen alacsony szinten tudnak érvényesülni a vállalatok tevékenységében, illetve hasznosulni a gazdaságban.
Fontos előrelépésként említi az elemzés ugyanakkor az innovatív induló vállalkozások számára kialakított támogató környezetet, amelynek köszönhetően az utóbbi években fellendülhetett a vállalkozói tevékenység. A mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozására, illetve innovatív tevékenységük támogatására létrehozott országos szintű programok (pályázatok, kockázati tőke, uniós források) nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a hazai vállalatok jelentős összegeket fordíthassanak kutatás-fejlesztésre.
A 2014-2020-as időszakban összesen mintegy 12000 milliárd forint uniós fejlesztési forrás áll Magyarország rendelkezésére, amelyeket különböző operatív programokon keresztül kívánnak felhasználni a hazai vállalatok. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) célkitűzése például, hogy a GDP-arányos kutatás-fejlesztési források aránya elérje az 1,8 százalékot, illetve hogy a foglalkoztatási ráta 75 százalékra emelkedjen hazánkban. A nagy összegű forrásoknak köszönhetően még több kis- és középvállalkozás kezdhet bele innovatív tevékenységbe.
Bár a Széchenyi Tőkealap elsősorban a hagyományos iparágakban keresi befektetési célpontjait, portfóliócégeinek jelentős többsége – közel háromnegyedük – foglalkozik innovációval, és hosszú távú növekedésüket is elsősorban erre a tevékenységre alapozzák, tervezik finanszírozni. Az októberi Innotrends Hungary népszerűsége is bizonyítja, hogy nagyon sok hazai vállalkozás keresi az innovációban rejlő növekedési lehetőséget. Ahogy az OECD tanulmánya is rámutat, a fiatal vállalkozók, illetve a megújulást kereső cégek erős támogatói környezettel találkozhatnak itthon, amelyhez jelentős mértékben hozzájárulnak az uniós forrású kockázati tőkeforrások. Érdemes tehát körbenézni a piacon, számos befektető keres ígéretes vállalatokat.