Bár a kockázatitőke-befektetések a mögöttük álló piaci és állami szervezetek, programok miatt sokkal nagyobb visszhangra számíthatnak a privát befektetéseknél, a hazai befektetői szektorban a magántőke is jelentős mértékben hozzájárul a hazai vállalkozások értéknövekedéséhez. Bár a két befektetési forma hasonló célt szolgál, a vállalati kör és a befektetések jellege terén is általában eltérnek egymástól. Azonban ahogy az SZTA számos portfóliócégének esete is mutatja, a magán- és az intézményi szektor közös befektetések révén akár szorosan is együtt tud működni.
A kirobbanó sikert célul kitűző startupok nyugati kultúrában népszerű világát Magyarországon többek között az uniós forrásokkal gazdálkodó országos JEREMIE-program aktivizálta szélesebb körben, amelynek köszönhetően az egész kockázatitőke-szektor nagyobb reflektorfényt kaphatott az utóbbi években, főleg az első program első befektetéseinek bejelentése és a második program 2012-es indulása óta. Ugyanebben az időszakban kezdte meg működését a Széchenyi Tőkealap is, amely bár szintén uniós forrásokból gazdálkodik, portfóliójának bővülését elsősorban a több éves működéssel rendelkező hazai vállalatok finanszírozására építi.
A hazai kockázati tőkealapok gyarapodása, aktív jelenléte és eredményei a magántőke-befektetők számára is vonzó hazai vállalati környezetről tettek tanúbizonyságot, így a gazdasági válság negatív hatásainak visszaszorulása mellett az uniós programok is jelentős mennyiségű privát tőkét képesek megmozgatni. Ezt a folyamatot láthatjuk például a cseh és a lengyel piacokon is, Magyarországon pedig az SZTA társbefektetőkkel közös tőkeemelései is pozitív példákkal támasztják alá, hogy a privát befektetők is keresik az ígéretes vállalkozásokat. Ebben a formában tavaly az SZTA által kis- és középvállalkozásokba kihelyezett tőkéje mellett a privát szektor a befektetési összeg további 33 százalékát generálta.
A számos uniós forrásból gazdálkodó tőkealap, illetve a magántőke-alapok egy részének a JEREMIE-programhoz való csatlakozása is a háttérbe szorította a magántőke-szektort. Bár aktivitásban és befektetésszámban elmaradnak az uniós programoktól, komoly lehetőséget jelentenek a hazai vállalkozások számára. A magánbefektetőkre általában jellemző, hogy kevésbé kockázatos iparágakban, nagyobb, érett cégekbe fektetnek be, és nem egy közülük inkább private equity formában finanszíroz. Az üzleti angyalok hazai tevékenységét a jelen cikkben nem tárgyaljuk.
A privát alapoknak, üzleti angyaloknak komoly lehetőséget jelent az SZTA-val való közös befektetés. Egyrészt azáltal, hogy nagyobb összeget kap a vállalkozás, nagyobb célok valósíthatók meg, és nő a befektetés sikerességének esélye. Másrészt az üzletrész megosztásával a kockázat is megoszlik, miközben a befektetés jövedelmezősége ugyanolyan szinten marad. Harmadrészt pedig egy jelentős piaci tapasztalattal rendelkező szereplő jelenléte is nagyobb garanciát jelent az üzleti tervek megvalósulására, így alapítóként joggal számíthatnak több befektető részvételére.
A magyar vállalkozásokba fektetett magán- és kockázati tőke összege az elmúlt évben növekedni tudott, és ez a tendencia várható 2015-ben is. Bár a piac szereplői bizonyos tényezők alapján szegmentálhatók, a fenti példa is kiváló bizonyíték arra, hogy a különböző befektetők akár közösen is tőkét emelhetnek egy-egy vállalkozásban. Egy hagyományos iparban tevékenykedő, ígéretes induló cég például megfelelő tárgya lehet az ilyen együttműködéseknek.