Meglepő eredmények születtek a T-Systems Magyarország hazai kis- és középvállalkozások digitalizációs szintjét vizsgáló kvantitatív kutatása nyomán, amelyet a napokban publikált a vállalat. A felmérés leginkább az IT-biztonságra, a GDPR koncepciójára, valamint a digitális fejlesztésekre fókuszált. Varga Mihály pénzügyminiszter és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is nagy kihívásként beszélt a hazai kkv-k digitalizációjáról – nézzük, pontosan hogyan is állnak a cégek ezen a téren.
A kutatást a T-Systems megbízásából a BellResearch végezte el, amelyben 779 kis- és középvállalkozást kérdeztek meg azok digitalizációhoz való viszonyáról. Ennek alapján az egyik legmeglepőbb megállapítása a kutatásnak az, hogy a vállalatvezetők a digitalizációt az üzlet- és ügyfélszerzéshez, valamint a versenytársakkal folytatott küzdelemhez képest csak sokadrangú kérdésnek tartják. A digitalizációs megoldásokkal való lépéstartás mellett a sor végére szorul még az ügyfélkapcsolatok javítása és a termékfejlesztés is. Csupán minden negyedik vállalkozás költött az elmúlt évben informatikai fejlesztésre, a megkérdezett cégvezetők 72 százaléka pedig egyáltalán nem fejlesztett az elmúlt 1 évben. Ettől függetlenül a cégvezetők 54 százaléka fejlődőnek érzi saját vállalkozását, 49 százalékuk pedig kielégítőnek érzi a vállalkozásának fejlettségét.
Hogy állunk a GDPR-ral?
Ugyancsak mellbevágó eredménye a kutatásnak, hogy a megkérdezettek közül csak minden második döntéshozó hallott a GDPR rendeletről, amely idén tavasszal lépett hatályba. A megkérdezettek körét lebontva a 20 fő feletti alkalmazottal rendelkező vállalatvezetők 79 százaléka, míg a legfeljebb két főt foglalkoztató cégeknél mindössze 52 százalék hallott az egységes uniós adatvédelmi szabályról. A GDPR témakörhöz kapcsolódó válaszokból ugyanakkor az is kiderült, hogy a megkérdezettek 46 százaléka szerint egyelőre nem szükséges foglalkozni a GDPR miatti változásokkal, 29 százalékuk szerint pedig egyébként is elegendő utólagosan kezelni az IT-biztonsággal kapcsolatos problémákat. Nem meglepőek a válaszok annak fényében, hogy csak minden ötödik vezető tartja komoly veszélynek, hogy eszközeit támadás éri vagy, hogy esetleg elvesznek az azon tárolt adatok. Biztonsági mentéseket szerencsére a cégek több mint fele végez, online tárhellyel viszont a vállalkozások mindössze 18 százaléka rendelkezik.
Papíralapú vs. elektronikus ügyintézés
A kkv-k nagy része a számláit még mindig nyomtatja és papír formájában is iktatja, a teljesen papírmentes számlatárolás mindössze 7-8 százalékos. Az online ügyfélszolgálatok, chates elérhetőségek sem igazán elterjedtek még a kkv-k körében: hatból egy vállalkozás rendelkezik ilyen megoldással. Arra a kérdésre, hogy mennyire érezné meg az adott cég ügymenete az internet szolgáltatás kiesését, a kkv-k csupán 15 százaléka válaszolta azt, hogy súlyos anyagi veszteséget okozna a cég számára.
A digitalizáció felé nyitás egyik fontos mérföldköve a mobil-, illetve távmunka lehetőségének megteremtése. A felmérés szerint a megkérdezett vállalkozások több mint harmada, ezen belül pedig a kkv-k több mint fele valamilyen formában már megteremtette a távmunka lehetőségét.
[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]
A magyar kis- és középvállalkozások digitalizációja területén tapasztalható elmaradás hosszú távon komoly problémát okozhat, és gyakorlatilag szabotálja a versenyképesség irányába tett lépéseket, amely a magyar gazdaság egészére kihathat. Ez ráadásul nem csak a szolgáltató cégeket érinti – az utóbbi időben sokat foglalkoztunk az Ipar 4.0 előretörésével, amellyel párhuzamosan elengedhetetlen lesz a termelő vállalkozások digitális fejlődése.