A hazai vállalkozások közel 2000 kutatás-fejlesztési és innovációs projekten keresztül immár 300 milliárd forint hazai és uniós támogatást nyertek el, ráadásul idén további 61 milliárd forint keretösszeggel új innovációs felhívások jelentek meg. Nemrég összegyűjtöttük a kkv-k számára elérhető, GINOP- és egyéb forrású pályázatokat, most pedig a már támogatott projektekről tudhatunk meg többet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Hivatalnak köszönhetően. Pálinkás József, az NKFI Hivatal elnöke a KFI Versenypályázati Tükör rendezvényen ismertette az innovációs pályázatokat, valamint részletesen elemezte a támogatott projektek szakmai és területi megoszlását. Az elmúlt három évben mintegy 4000 projekt összesen 640 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást nyert el hazai és uniós finanszírozású innovációs pályázatokon. Ebbe beletartoznak az egyetemek és a kutatóintézetek nyertes projektjavaslatai, illetve a vállalkozások is. Mindkét szektor megközelítőleg egyenlő arányban, 300-300 milliárd forint elnyert támogatással gazdálkodhat.
- A vállalatok kutatás-fejlesztési és innovációs célú fejlesztéseit az uniós strukturális alapok (GINOP, VEKOP) mintegy 145 milliárd forinttal támogatták.
- A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból (NKFI Alap) közel 56 milliárd forintról született vállalati K+F+I projekteket támogató döntés.
- A vállalkozások kutatóintézetekkel és egyetemekkel folytatott közös projektjei a strukturális alapokból több mint 127 milliárd forintot nyertek el.
- A GINOP felhívások tükörpályázatainak a VEKOP programból és az NKFI Alapból történő meghirdetésével az NKFI Hivatal közel 64 milliárd forinttal ösztönözte az egyetemek, kutatóintézetek és a vállalatok együttműködését Budapesten és Pest megyében is.
Pálinkás József hangsúlyozta, hogy a kutatás-fejlesztési és innovációs források a kkv-k által 2020-ig megpályázható szerteágazó pályázati forrásoknak csak az egyötödét teszik ki (mintegy 424 milliárd forint), illetve hogy a pályázók által elnyert összegek az elmúlt években nőttek, ugyanis a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból kifizetett innovációs források a 2015. évihez képest megduplázódtak 2017-ben. Míg tavaly 15 milliárd forint elnyert összeggel ösztönözte a Hivatal a piaci szektor innovatív szereplőit, tavaly az NKFI Alapból a vállalkozásoknak kifizetett összeg közel 34 milliárd forintra nőtt. [post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter] A Hivatal elnöke a pályázók figyelmét felhívta arra, hogy a pályázat benyújtásakor megfelelően átgondolt, reális költségtervezésre kell törekedniük, valamint az értékelők által kockázatosnak ítélt megvalósíthatóságot kell meggyőzően ismertetniük. A vállalkozások projektjeinek értékeléseiben rendszeresen megjelenő gazdálkodási szempontok a saját forrás biztosítása, a pénzügyi fenntarthatóság, valamint a tárgyi erőforrások rendelkezésre állása. Ahogy korábban már többször is írtuk, pályázati, illetve akár hitelforrások megszerzésére nagyobb esélye van a tőkeerős, illetve egy tőkebefektetővel közösen épített cégnek. Azonban a pályázati forrásokra támaszkodó kkv-knak fel kell készülnie a 2020 utáni időszakra, ugyanis az Európai Unió átalakítja pályázati rendszerét. Ahogyan erről itt már beszámoltunk, 2020 után a vállalkozások a mostaninál jóval kevesebb vissza nem térítendő EU-s forrásokhoz juthatnak hozzá. A változtatás melletti legfontosabb érv, hogy a visszatérítendő források a vállalkozásbővítési célok megvalósítását követően újra kihelyezhetők, tehát hosszabb időtávon egyazon egységnyi pénzösszeg több vállalkozás fejlesztését, bevételnövekedését is támogatni tudja. Ezáltal a kkv szektor versenyképességének szempontjából multiplikátor hatása van, hosszú távon kifizetődőbb nagyobb arányban visszatérítendő pénzügyi eszközökre (kockázati tőke, hitel stb.) építeni az uniós támogatások rendszerét. A vállalkozásoknak tehát egyre inkább ezen finanszírozási formákban kell majd gondolkodniuk. Az pedig jó hír, hogy ilyen pénzügyi eszközökből bőven válogathatnak majd a cégek. Forrás: Piacesprofit.hu