Könnyű lenne rávágni: mert a kkv-k szélesebb köre juthat hozzá nagy összegű tőkeforrásokhoz. Ennél azonban sokkal többről van szó: hosszú távú gazdasági hatásokról beszélhetünk, egy-egy határozott idejű tőkeprogram hatását akár évtizedek múlva és hatványozottan is érezheti a kkv-szféra. Elmagyarázzuk.
A kockázatitőke-piac komplex ökoszisztéma, amelynek az állami tőkebefektetők csak egy szeletét teszik ki. Helyet foglalnak mellettük a versenyszféra klasszikus befektetői, a nemzetközi private equity (magán-) és stratégiai befektetők, az üzleti angyalok, inkubációs házak és egyéb mentorok. Mindegyikük azon dolgozik, hogy maximalizálják sikeres, nagy hozamot produkáló befektetéseik számát. Jobb esetben egy-egy befektetés hosszú évekre, évtizedekre megalapozza a vállalkozás stabil növekedését, ami pedig akár további befektetések megvalósítását alapozhatja meg. Mégis, a kockázati tőke piac egy-egy szegmense nem egyértelműen vonzó a magánpiaci szereplőknek.
És itt jön be az állam szerepe. Az állam nemcsak a „halál völgyének” nevezett finanszírozási ciklusban teremthet hozzáadott értéket. Amellett, hogy jelentősen hozzájárul a vállalkozások transzparens működéséhez, üzleti alapú döntései mellett olyan szempontokat is figyelembe vehet, amelyek a piaci szereplőknél nem merülnek fel vagy nem fontosak. Az adott tranzakció hozamszintje és kockázata mellett ugyanis nemzetgazdasági célokat is szem előtt tartanak. Így például pozitívan befolyásolhatja a döntést, ha az adott vállalkozás az állam által fejlesztendőként meghatározott iparágban vagy régióban tevékenykedik, ha a stabil növekedés a piaci átlagnál alacsonyabb mértékű hozamszint és nagyobb kockázat mellett is realizálható vagy ha a befektetésnek katalizátor hatása van a munkahely-teremtésre, az innovációs, illetve az exporttevékenységre. Egy tényezőt ugyanakkor nem szabad elfelejteni: tőkebefektetőként hozamot kell termelnie, mert csak így tudja hosszú távú működését biztosítani. Ha jól működik az alap, akkor hosszú, akár évtizedes távlatokban is önfenntartó, működését és újabb befektetéseinek forrását a sikeres exitjeiből fedezi.
Ahogy az elmúlt évek HVCA-jelentéseiből is látszik, a magyar kockázatitőke-piac befektetéseinek zömét darabszámban az NGM-hez tartozó, európai uniós forrásokból működő Széchenyi Tőkebefektetési Alap, volumenben pedig a 70 százalékban uniós, 30 százalékban saját magánforrásokból gazdálkodó JEREMIE-tőkealapok adták. Ezek mellett kisebb arányban néhány privát forrást kezelő tőkebefektető, illetve ezeknél többszörösen nagyobb összegű befektetéseket végrehajtó private equity (magánbefektetői) szereplők voltak aktívak. Állami szerepvállalás és európai uniós források nélkül a tőkepiac meglehetősen passzív lett volna, és a szektor fejlődéséről is aligha beszélhetnénk. Az európai uniós kockázati tőkeprogramok (SZTA és a JEREMIE) teljesíteni tudták legfontosabb céljukat: a rájuk bízott forrásokat kihelyezték, több száz hazai vállalkozás kapott tőkét, emellett pedig a magánbefektetői tevékenységet is élénkíteni tudták. Egyrészt a közös befektetések révén megosztott kockázat ösztönözni tudta a privát szereplőket, másrészt pedig a kihelyezéseknek köszönhetően több olyan vállalkozás is elindulhatott a növekedés útján, amely újabb második körös befektetéseket generált vagy generálhat a jövőben.
Tehát az állami tőkebefektetéseknek piacaktivizáló hatása van. Ez viszont nem minden! Az uniós forrást használó állami tőkealapok ugyanazt a forrást többször is kihelyezhetik, ezzel akár a tőkekeretük többszörösét is vállalkozásokba fektethetik. Természetesen ehhez az kell, hogy a befektetések sikeresek legyenek. Az SZTA például már az első befektetési időszakában kihasználta a sikeres exitekből visszaforgó forrásokat, újabb vállalkozások bővüléséhez tudott forrást nyújtani. Működésének eredménye, hogy az idén további 8 milliárd forinttal feltőkésítésre került az SZTA.
Ennek fényében még pozitívabb hír, hogy 2017-től még több uniós tőkeprogram indul a hazai kkv-k támogatására. Tehát amellett, hogy a tetemes tőkeösszeg az ország kkv-szektorának versenyképességét tudja javítani, hosszú távon is rendelkezésre álló, folyamatosan bővülő tőkemennyiséget ígér, és képes lehet még nagyobb lendületet adni a magánbefektetői szektor aktivitásának.
[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]