Debrecen nem csak a népesség szempontjából Magyarország második legjelentősebb városa: a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően több multinacionális vállalat települt ide, emellett egy pezsgő startup közösség is kezd testet ölteni Hajdú-Bihar megye központjában.
A gazdaság fejlődése
A debreceni gazdaság fejlődés legújabb szakasza már a 2000-es évek elején elindult: 2004-ben az első Főnix Terv megvalósítása olyan beruházásokat eredményezett, mint a Kölcsey Központ, az átalakított Parkerdő a felújított szabadtéri színpaddal, az új stadion és a sportuszoda. A terv a munkahelyteremtésre, a közlekedés és az infrastruktúra fejlesztésére, az oktatásra és a kulturális életre is kitért. A célok teljesítése után 2015-ben érkezett az Új Főnix Terv: a program az elődje által kitaposott utat folytatva, több mint 200 milliárd forintos kerettel gazdálkodik, további fejlesztéseket helyezve a fókuszba. Új ipari területek kijelölésétől kezdve, a több ezer új munkahely megteremtését célul kitűző foglalkoztatási paktumon át az általános élhetőséget segítő „Zöld Város” és e-mobilitás programokig a város látványos fejlődése folytatódott. Az eredetileg 2050-ig kiírt terv megvalósítása olyan ütemben folyik, hogy feltehetően 2030-ra befejeződnek a fejlesztések.
Nem elhanyagolható a szintén 2015-ben indított, a megyei jogú városok fejlesztésére mintegy 3500 milliárd forintos keretet biztosító Modern Városok Program hatása sem. A 2022-ig tartó projekt keretén belül készült el többek között a főpályaudvar és a Csokonai Színház felújítása, a Nagyerdei Kultúrpark és a Debreceni Egyetem fejlesztése, illetve a Déli ipari park is.
Az egyre inkább kiépített ipari infrastruktúrának is komoly szerepe volt abban, hogy egyre több multinacionális cég célozta meg a várost: a közeljövőben érkezik a BMW, a Continental és a Krones AG is, ez pedig nagyjából hatezer új munkahelyet jelent majd a városnak, és a beszállítói láncokon keresztül a helyi vállalkozásoknak is komoly lehetőséget teremt.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a 2018 szeptemberben Debrecenben megrendezett Közgazdász Vándorgyűlésen amellett, hogy Dublintól Debrecenig terjedő európai innovációs térképről és Budapest – Debrecen gazdasági tengelyről beszélt, a város földrajzi helyzetére is kitért: mivel négy geopolitikai régió metszéspontjánál található, minden lehetősége megvan arra, hogy egy hárommilliós régió központjaként funkcionáljon.
A fejlődés motorja, az egyetem
Az Új Főnix Terv kiemelt pontja a fiatalok városban tartása, így nem meglepő, hogy a város fejlődésében megkerülhetetlen tényező lett a Debreceni Egyetem. Az intézmény éves költségvetése, amellett, hogy 2014 óta a duplájára nőtt, a város költségvetésének szintén durván a kétszerese, jelenleg megközelítőleg 160 milliárd forintot tesz ki. A DE-n körülbelül 30 ezren tanulnak, ráadásul ebből 5 500 külföldi diák, amivel országos szinten is első helyen áll az intézmény. A nemzetközi kapcsolatrendszerük kiépítésére is komoly figyelmet fordítanak: többek között Kínával, Oroszországgal és az Egyesült Államokkal is biotechnológiai fejlesztésre vonatkozó megállapodást kötöttek.
A költségvetést nem csak saját épületeik és programjaik fejlesztésére használják, a város stadionjának, a 2014-ben átadott Főnix Stadionnak az üzemeltetését is az egyetem végzi. A sport egyébként is központi szerepet tölt be a felsőoktatási intézmény életében, 2005 óta amerikai példát követve saját sportprogrammal rendelkeznek, övék a helyi jégkorong csapat, első osztályú kosárlabda-, kézilabda- és futsalcsapatot működtetnek, lett egy harmadosztályú futballcsapatuk az élvonalbeli klub mellett, és még egy igazán innovatívnak számító e-sport szakosztályuk is, teniszcsapatuknak pedig 12 pályás teniszcentrumot építettek.
Startup paradicsom
Az egyetem szerepe nem csak a kulturális és a sportéletben jelentős, hatására a debreceni vállalkozások körében is érezhető fejlődés indult el a 2010-es évek elején. A helyi közösség szemléletformálása blogokon keresztül kezdődött, majd amikor már kellő tömeget értek el ezekkel, egyre több személyes találkozó, gyűlés, konferencia jelent meg a városban: az IT fókuszú DebTech Meetuptól kezdve, az első debreceni TED sorozaton át a startuppereket képző Innovatív Generáció (!gen) Debrecenig egyre több lehetősége volt az érdeklődőknek. Az Enterprise Hungary és annak egyetem bázisú startup inkubációs programja, a Startup Campus is jelen van a városban, amely nemcsak az utánpótlás biztosításáról gondoskodik, hanem támogató szolgáltatásaival segíti a startupok felkészülését a befektetési szakaszra.
Arra sem kellett sokat várni, hogy a pezsgést felismerve megjelenjen az első közösségi iroda, a Debrecen HUB, majd pár hónapra rá a második, az Xponential is. Az ökoszisztéma fejlődéséből a városvezetés is kivette a részét: 2014-ben létrehozták az EDC Debrecen Gazdaság- és Városfejlesztési Központot, ahol havi rendszerességgel rendeznek meg beszélgetéseket a Startup Kerekasztal keretén belül. Olyan sikertörténeteket eredményezett ez az ökoszisztéma, mint a nyelvtanulást a gamifikációval összekötő Xeropan, a szerverbiztonsági megoldásaikkal a nemzetközi piacon is sikereket elérő BitNinja, vagy az ország második legnagyobb startup stúdiójaként funkcionáló Innonic.
[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]
Biztos alapokra érkezett tehát 2015-ben a Startup Hét Debrecen. A mára az ország legnagyobb vidéki startup eseményeként számon tartott rendezvény célja egyértelmű: azzal, hogy a fiatal debreceni vállalkozói közösség kerül a középpontba, amellett, hogy a helyi kezdeményezések reflektorfényt kapnak és együttműködések születhetnek, megmutatja a kívülállók számára azt is, hogy a város vállalkozóbarát és élhető. Az idei, szeptember 24-től 27-ig megrendezésre kerülő sorozat minden napja más fő témát tartogat: az első nap a fiatalok vállalkozóvá válását, a második a befektetőkkel való együttműködést, a harmadik a kkv-k növekedését szolgáló programokat, a negyedik pedig, mint nemzetközi nap, Debrecen és a régió ökoszisztémában betöltött szerepét járja körbe. A szervezők emellett három kategóriában (Az év felfedezettje; Az év régiós startupja, innovatív vállalkozása; Az év ökoszisztéma szereplője) díjakat is kiosztanak.
A befektetők is sokasodnak
A gazdaság, a startup ökoszisztéma és a vállalkozói kultúra fejlődése magával hozta a befektetők érdeklődésének növekedését is. A Széchenyi Tőkealap-kezelő például 2018 végén a repülőtér – amelynek utasszáma 2011 és 2018 között 18 ezerről 360 ezerre nőtt – szomszédságában kezdett fejlesztésbe: 36,6 százalékos részesedést szereztek a tűzoltóképzéssel foglalkozó Detka Oktató Kft.-ben, hogy aztán a Gróf Széchenyi Ödön Tűzoltó Kiképző Akadémia képében egy Kelet-Európában egyedülálló, reptéri tűzoltóképzéssel foglalkozó létesítmény építésébe kezdjenek. Ez a befektetés volt az alapkezelő ipari kis- és középvállalkozások támogatását biztosító Irinyi I. Kockázati Tőkealapjának első tranzakciója.
A Detka Oktató Kft.-ben tulajdonosi részesedéssel bír többek között a Xanga Csoport, a Debreceni Nemzetközi Repülőtér üzemeltetését és fejlesztését végző vállalat, amellyel az SZTA-nak már van egy pénzügyileg eredményes exitje, illetve egy további befektetése a Saigo Logistic képében. A Herdon István vezetése alatt álló cégcsoport, az alapító fejlesztési stratégiájának megfelelően Debrecen és környékének további ipari és gazdasági gyarapodását tűzte ki célul.