Bár a kreatív szektort kevésbé sorolják a tőkebefektetők fő célpontjai közé, több kutatás is azt támasztja alá, hogy évek óta, a gazdasági válság ellenére is folyamatosan bővülő, a szó szoros értelmében vett önálló iparágról van szó. Erre a tényre pedig már a kockázatitőke-piac is egyre inkább épít, ráadásul az üzleti életbe belépő fiatal kreatívok útját egy hazai intézmény, a Design Terminál is nagy erőkkel segíti. De miért is kezd egyre népszerűbbé válni a szektor az üzleti világ szemében?
Európában a kreatív- és kulturális iparágban dolgozik a harmadik legnagyobb számú alkalmazott az építőipar és a vendéglátóipar után, ráadásul a dolgozók mintegy 19 százaléka harminc év alatti. Amellett tehát, hogy rendkívül nagy számú dolgozót foglalkoztat a szektor, a fiatal munkaerő jelentős mértékben képviselteti itt magát. Ráadásul még a gazdasági válság idején is évente közel 1 százalékkal tudott növekedni az iparágban dolgozók száma – derül ki az EY decemberi felméréséből.
Emellett a kreatív- és kulturális ipar az európai gazdaság egyik legmeghatározóbb szereplője, ugyanis évi 535,9 milliárd eurós (164 ezer milliárd forint) forgalmával a kontinens GDP-jéhez 4,2 százalékkal járul hozzá. A szektor tehát jelentős mennyiségű összegeket képes mozgósítani, ami egy-egy ígéretes vállalkozás formájában a kockázatitőke-befektetők számára is rendkívül sok lehetőséget kínál.
A tőkebefektetők számára a széles ágazati kört felölelő kulturális ipar legvonzóbb ágát a vizuális művészetek (design, képzőművészet, fényképészet stb.) jelentik. Egyrészt a kreatív szektor legnagyobb arányú bevételét generálja, másrészt pedig a foglalkoztatottság is ebben az ágazatban az egyik legmagasabb.
A tőkepiac számára azonban nem csak Európa jelent kedvező környezetet, a kreatív szektor Magyarországon is jelentős mértékben, 3,7 százalékkal járul hozzá az ország GDP-jéhez, és a foglalkoztatottak 4,4 százalékát adja, a Hétfa Kutatóintézet Design Terminál felkérésére készített felmérése alapján. Ráadásul az is elmondható, hogy a növekedés ötször gyorsabb a hazai kreatívipar teljesítményében, mint a magyar gazdaság egészében. Na de lássuk a tőkebefektetők szemében oly népszerű designipart!
A kockázati tőke és a design szektor első, nagyobb visszhangot kapó lépése a PortfoLion Sándor Szandra divattervező márkájába, a Nanushkába való 2012-es befektetésevolt, 2013-ban pedig egy másik JEREMIE-alap, a Venturio fektetett be tőkét az USE Unused márkába. Mind a Nanushka, mind az USE Unused nemzetközi ambíciókkal rendelkező, ígéretes vállalkozás, amely magas hozammal kecsegtet a befektetők számára. A sajtóhírek szerint a USE 300 millió, Nanushka közel 500 millió forintból hódítja meg a piacot. Hogy a várt siker meglesz-e, az a jövő zenéje: az exit bejelentésekor reméljük mindenki arcán mosoly lesz, nem úgy, mint egy pár évvel ezelőtti befektetés szomorú exitje.
Az SZTA látókörébe is több növekedésre képes kreatív vállalkozás került már, és mivel egyetlen befektető sem engedheti meg magának hogy elmulasszon egy egyszer adódó lehetőséget, többükbe is befektetett már, legyen szó többek között a London Fashion Weeken önálló bemutatóval első magyarként bemutatkozó Abodi Dóra vállalkozásáról, a prémium cipőiről ismert Vágó Réka cégéről, vagy a pécsi kesztyűgyártás 150 éves hagyományát folytató, világhírű HAMERLI márkáról. A hazai terjeszkedés mellett valamennyien komoly ambíciókkal rendelkeznek a nemzetközi divatpiacon is.
Ha a fent felsorolt érvek nem lennének elegendőek, érdemes megfigyelni, hogy milyen sok érdeklődő, kreatív fiatal látogat ki az évről évre megrendezett Design Hét tőkebefektető-kereső programjaira. A legfontosabb érvet azonban Tóth András, az USE Unused márka alapítója fogalmazta meg egy interjúban: „…a divatipar mégiscsak a világ harmadik legjövedelmezőbb iparága a gyógyszer- és a fegyvergyártás után. Elvégre az utcán senki nem meztelen.”