Május 28-án hatodik alkalommal rendezik meg a magyarországi kockázati tőkét középpontba állító szakmai csúcskonferenciát, a Venture Capital Summitot. Az eseményen, amelyet ezúttal is a Budapest Music Centerben tartanak, a pénzügyi szektor vezető hazai szakemberei vitatják meg a tőkefinanszírozás nemzetközi és hazai trendjeit. Az alábbiakban következzen egy kis ízelítő a programból!
Erősödő európai VC piac
A kockázati tőkepiac utóbbi éve rendkívül eseménydús volt, a növekedés várakozáson felülinek bizonyult. Globálisan számos ismert startup, így a Dropbox, a Spotify és a Lyft lépett a tőzsdére, több szereplő, mint az Uber, az Airbnb és a Pinterest pedig az idei évre tervezi a belépést. Gigantikus mértékű, 23 milliárd eurónyi kockázati tőkebefektetés valósult meg Európában, ami akkor is hatalmas siker, ha figyelembe vesszük, hogy az Egyesült Államok és Ázsia eközben 116, illetve 171 milliárd eurónyi tőkebefektetést könyvelhetett el.
Európa komoly növekedési potenciállal rendelkezik, ezt ékesen bizonyítja a 2018-ban exitekből realizált 107 milliárd euró – a további fejlődéshez arra van szükség, hogy minél egyszerűbben és gyorsabban, egyre nagyobb volumenű kockázati tőke érkezzen a régióba, a befektetésekből pedig egyre jövedelmezőbb üzletek, exitek vagy akár a tőzsdén is jegyzett vállalkozások születhessenek.
A jelszó: nyereség, hatékonyság, fejlesztés
A Venture Capital Summit keretében megtartott előadások a magyarországi tőkebefektetők, a hazai bankok alapkezelőinek, befektetési társaságok szakembereinek, pénzintézetek felsővezetőinek, finanszírozás előtt és alatt álló startupoknak, állami pénzügyi vállalatoknak, biztosító társaságoknak és tanácsadó cégek számára egyaránt releváns tudást nyújtanak. A 2019-es konferencia – a tudásmegosztáson túl – lehetőséget biztosít a pénzügyi szektor szereplői számára a kapcsolatrendszer építésére és fejlesztésére.
Nemzetközi tapasztalatok
A délelőtti program előadásai corporate oldalról közelítik meg a kockázati tőkepiac legaktuálisabb témáit. Jay Kalish, a konferencia főelőadója az izraeli székhelyű OurCrowd – a magyar piac számára is elérhető – megoldásába nyújt betekintést: a vállalat sikeresen szólította meg azokat a kisbefektetőket, akik maguk akarták építeni és kezelni a portfóliójukat, ezzel forradalmasította a közösségi finanszírozás fogalmát, hiszen egészen eddig a befektetési portfóliók menedzselése a befektetési alapok kiváltsága volt. Szintén Izraelből érkezik az esemény másik nemzetközi keynote előadója, a 20 éve sikeresen befektető Compass Ventures Group elnök-vezérigazgatója, dr. Ronen Dagon, aki korábban tanácsadóként vezetett világszerte projekteket az izraeli fejlesztési minisztérium és a Világbank alkalmazottaként is.
Kiszállási stratégiák, hazai színtéren
A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. négy tőkeprogramjával biztosít tőkét hazai kis- és középvállalkozások számára termékfejlesztés, piaci bővülés, exporttevékenység finanszírozásához. 8 éves fennállása alatt az Alapkezelő több mint 100 cégbe fektetett be és ezek közel egyharmadából hajtott végre sikeres exitet.
Az alapkezelő, amely a tavalyi konferencián is bemutatta három új tőkeprogramját, az Irinyi Kockázati Tőkealapokat, a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealapot (KMVA), valamint a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alapot, két előadást is tart a kiszállás módjairól a konferencia keretében. Török József, az alapkezelő üzletfejlesztési és startup igazgatója a legjellemzőbb exitálási módokról beszél: ezek között többséget képvisel – összhangban az alapkezelő alapelveivel – az alapítói, menedzsmenti kivásárlás, azonban előfordul, hogy a portfóliócéggel együttműködő partner, kockázati tőkealap, stratégiai befektető vagy éppen versenytárs révén valósul meg a kiszállás.
Tóth József, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. egyik tőkeprogramjának, a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap tranzakciós igazgatója a tőkepiaci bevezetést mint az exit egyik reális alternatíváját vázolja fel. A 2017-ben elindított BÉT Xtend tőzsdei platform a hazai kockázati tőkepiaci szereplőknek is reális alternatíva lehet az exit irányok vizsgálatakor, az angolszász tőkepiaci minta nyomán. A Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap célja pre-IPO és IPO típusú befektetések végrehajtásával a tőzsdére jutó hazai kis- és középvállalkozások számának növelése. A Budapesti Értéktőzsde szerepvállalásával épülő ökoszisztéma segítségével egyre több érett kkv jelenik meg, azok meglévő tulajdonosi köre pedig reális exit lehetőségnek tekinti a tőzsdei bevezetést.
Szakmai párbeszédek
Garamvölgyi Balázs az MFB Invest képviseletében tárja az érdeklődők elé tapasztalatait a tőkeági finanszírozás témakörében, Szalay Orsolya, az Erste Social Banking vezetője pedig a civil szektorban jelen lévő finanszírozási lehetőségekről beszél majd – előadásából többek között az is kiderül, hogy miért is éri meg egy banknak társadalmi ügyeket finanszírozni.
[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]
A délelőtti programkínálatot két kerekasztal beszélgetés is színesíti: a Corporate Venture Capital kerekasztal keretein belül Lakatos Péter (Videoton), Wolf László (OTP Bank) és dr. Fehérváry Ákos (Baker & McKenzie) eszmecseréjét hallhatják a jelenlévők a vállalati és kockázati tőkebefektetésekről, majd Herczeg Gábor (Finatech Capital), Kiss Gábor (Bonitás), Rudas Gábor (CV Alapkezelő) és Dr. Szabó Pál (Bird & Bird) az S3 Intelligens szakosodási tőkeprogram kezdeti tapasztalatait osztja meg.
A délutáni program első elemeként egy kerekasztal-beszélgetés révén vállalkozók perspektívájából nyerhetünk betekintést a kockázati tőkebefektetések előnyeibe: a témát Kaszab István (Aluinvent), Kolbert István (Gamelab & Coca Cola Esport Center) és Lám István (Tresorit) startupperek járják körbe.
Hasonlóan érdekesnek ígérkezik Galácz Ábel (Lead Ventures), Szűcs Gergely (Valor Capital) és Tánczos Péter (Euroventures) beszélgetése a Series B szakaszbeli befektetésekről, illetve Török József (Széchenyi Tőkealap-kezelő) és Garamvölgyi Balázs (MFB Invest) értekezése a befektetői elvárásokról. A napot a kockázati tőkebefektetések korai szakaszairól, azok modelljeiről szóló beszélgetés zárja, amelynek keretein belül Fehér Gyula (Oktogon Ventures), Hajdu Szabolcs (Creative Accelerator), Tajthy Krisztina (BNL Start) és Weiszbart Zsolt (A3 Ventures) vitatja meg a jellemző eseteket.