A startup pontos jelentésének meghatározása nem könnyű feladat, mivel a számtalan definíció egyenként máshová helyezi a startupok és induló vállalkozások, illetve kkv-k közötti határokat. Véleményünk szerint legpontosabban nagy növekedési potenciával bíró, innovatív vállalkozásként lehetne definiálni az angolszász kifejezést. Ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a fogalom megértéséhez, első körben érdemes megnézni a startupok és az induló vállalkozások közötti legfőbb különbségeket.
Bár a következő szempontok önmagukban is meghatározónak számítanak egy vállalkozás természetére nézve, egy induló vállalkozásnak valamennyi kritériumnak meg kell felelnie, hogy startupnak nevezhessük.
Az innovációs képesség
A startup cég egyik legfontosabb ismérve, hogy innovatív, törekszik az újra, az újításra, legyen szó egy termékről, egy szolgáltatásról vagy akár egy módszerről. Az innováció nem csupán egy-egy termékét határozza meg, hanem magát a vállalati tevékenységet és felépítést is jellemzi általában. Egy általános értelemben vett induló vállalkozással szemben a startup olyan értéket kíván teremteni, amely addig nem volt elérhető, vagy kevésbé volt szokványos.
A növekedési képesség
Míg egy induló vállalkozást inkább a lassú, de dinamikus építkezés, a hosszú távú tervek és az óvatos előrelépés jellemez, addig egy startup ugyanazt a növekedést akár töredékidő alatt képes megugrani. Úgy építi fel üzleti modelljét, hogy képes legyen befutni egy meredekebb növekedési görbét is. A tulajdonosok nem a stabil, de kisebb léptékű bővüléssel terveznek, inkább a robbanásszerű növekedési potenciálra építenek (amely hosszú távon exponenciális növekedést eredményezhet), és egyszerre akár több piacot is célba vesznek.
[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]
A magas kockázati faktor
A kiugró növekedési célok megvalósításának egyik alapfeltétele, hogy a startup képes legyen vállalni magas kockázatokat is. A siker érdekében olyan döntéseket is meg kell hozniuk, amelyeket például egy induló vállalkozásnak nem kell: egyszerre több piacon jelenik meg akár a kész termék véglegesítése előtt, tulajdonostársakat, kockázati tőkebefektetőket von be, és nem fél az üzletének egy szeletét átengedni a társaknak. A magas kockázat egyik oka, hogy a cég növekedés-intenzív iparágban tevékenykedik, jellemzően komoly és tőkeerős versenytársakkal küzd, és folyamatosan igazodnia kell a hagyományos iparágaktól eltérő sebességű változásokhoz.
Nemzetközi célok
Egy startup nem elégszik meg a hazai piaccal (leszámítva sokszor az amerikai cégeket), ugyanis innovációs képességének egyik lába a globális piacok megcélzása. A robbanásszerű sikert egyszerre több piacon, illetve a nagyobb piacokon képes elérni. Míg az induló vállalkozások számára az új piacok felé nyitás fontos döntés, addig ez a startupok teljes szellemiségét meghatározza és átjárja.
Közösségi jelleg
A startup nem tekinthető egy elszigetelt szervezetnek, ugyanis állandó kapcsolatban áll az őt körülvevő világgal, sokkal közvetlenebb módon, mint egy induló vállalkozás esetében. Nem partnerekkel rendelkezik, hanem inkább kiterjedt közösségek tagja.
A fenti öt szempont között nem szerepelt két olyan kifejezés, amelyet általában együtt szoktak emlegetni a startupokkal. Az egyik az IT, amely a startupok szinte állandó szókapcsolata, pedig csak arról van szó, hogy a legismertebb sikeres cégek ebben a szektorban tevékenykednek. Az ágazat folyamatosan fejlődik és változik, rengeteg az új lehetőség, és ezeket a piaci réseket képesek megtalálni és kihasználni az egyes startupok. De ezek a cégek nem emiatt nyerték el a címet, hanem a fenti öt tényező miatt.
A másik kifejezés pedig a vállalat kora. A startupokat több definíció is induló, fiatal vállalkozásokként emlegeti, viszont itt nincs konszenzus. Ha meghatározó szempont a koruk, az azt jelentené, hogy néhány év után elvesztik startup státuszukat, és méretüktől függően kkv-kként vagy nagyvállalatként kezdjük el számon tartani őket. Ha ez így lenne, akkor ma nem hívhatnánk startupnak a Prezit, vagy akár a Twittert és a Google-t. Pedig növekedési pályájukat nem egy kezdő cég megirigyelné.
Az SZTA és az induló vállalkozások
Amellett, hogy a Széchenyi Tőkealap elsősorban több éve működő cégekbe fektet be, lehetőséget teremtett kockázati tőke bevonására olyan induló vállalkozások számára is, amelyek egy tapasztalt anyacég tudásbázisát viszik tovább leányvállalatként vagy projektcégként. Bár ezekben az esetekben is induló vállalkozásokról beszélünk, nem tekinthetjük őket igazi startupoknak. Bár az SZTA induló portfóliócégeinek legtöbbje innovatív, üzleti tervük és modelljük az induló vállalkozások megfontolt és dinamikus növekedését irányozza elő, egy alacsonyabb elvárt hozam mellett.
A címbéli kérdésre tehát a válasz: nem. Ahogyan a street food hamburgeres, a kerékpárjavító cég sem az, ugyanakkor a gazdaság nagyon fontos szeletét alkotják. Ha egy kicsivel többet figyelünk ezekre az induló vállalkozásokra, és nemcsak a startup hype-ot próbáljuk meglovagolni, akkor olyan prosperáló induló cégeket látunk, amelyekből egy befektető alacsonyabb kockázat mellett tud profitot realizálni.