Véget ért a székelyföldi Tusnádfürdőn megrendezett 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. A július végi egyhetes eseményen a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. számos kárpát-medencei gazdasági kérdés megválaszolásában működött közre – bejegyzésünkben bemutatjuk azokat a magyar vonatkozású szakmai témákat, amelyeket a különféle előadások résztvevői kibontottak Tusványoson!
Generációk között
Ahogy egy korábbi bejegyzésünkben beharangoztuk, a több mint 400 programot felvonultató Tusványos szakmai témaköreinek egyike a generációváltás és cégutódlás voltak, mégpedig a kárpát-medencei vállalkozások kapcsán. Egyre népszerűbbek a fiatal magyar vállalkozók körében azok a programok, amelyek keretében vissza nem térítendő támogatást és készségfejlesztést igényelhetnek új vállalkozás elindításának céljából, ezáltal könnyebben juthatnak többek között nemzetközi lehetőségekhez és kapcsolatrendszerhez. Azonban a Magyarországon aktív kis- és középvállalkozások 58 százaléka családi tulajdonban van, ezeknek a cégeknek pedig mintegy 40 százalékánál 65 évnél idősebb a tulajdonos. A tudatosság és az előregondolkodás ezen cégek életében azért is különösen fontos, mert a vezetés átadása valóban nagy kihívásnak bizonyul, amelyet sok vállalkozás nem él túl.
A hatékony generációváltás titka az alapító által felhalmozott, diverzifikált tudás, tapasztalat, kapcsolati háló cégértékké átváltása, amelynek eszköze többek között egy CRM (ügyfélkapcsolat-kezelő) rendszer is lehet, az efféle fejlesztésekre pedig hosszú távon is építkezhet az új menedzsment.
A téma kapcsán előkerült a digitalizáció dilemmája, amelyről előző blogbejegyzésünkben értekeztünk. Bár sok kis- és középvállalkozás esetében külön problémakört testesít meg a generációváltás és a digitalizáció kérdése, egyes esetekben érdemes, sőt előnyös fontolóra venni egyszerre a kettőt. Példa erre az Ipar 4.0, amely a korszerű technológia és struktúra alkalmazásával fokozza a kkv-k piaci potenciálját, ezzel a cégérték növekedését, a vállalat versenyképességének fokozását és új tervek megvalósítását eredményezheti, amely végső soron könnyíti a cégutódlás folyamatát.
Az MIT sátorban megrendezett kerekasztal-beszélgetés során Török József üzletfejlesztési és startup igazgató képviselte a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt.-t.
[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]
Megújítani a mezőgazdaságot?
A mezőgazdaság nem csupán adott ország ökológiai adottságaira épül, annak versenyképessége és teljesítménye az agráripari technológiáktól is függ. Azok az országok, ahol fejlett a rendelkezésre álló technológia és az iparágban használt alapanyag, illetve megfelelően hasznosulnak a források, hatékonyabb és versenyképesebb szinten képesek termelést és feldolgozást végezni. Mindemellett nem szabad megfeledkezni a társadalom egyéb, az agráriparhoz kapcsolódó fogyasztói igényeiről, így például az egészségtudatos táplálkozás, vagy a GMO-mentes élelmiszer-előállítás kérdésköréről sem – ezek nagyban befolyásolják a termelés előkészítését és annak folyamatát.
Ahogy más iparágakban – például a feldolgozóiparban –, a magyar mezőgazdaságban is egy erősödő gépesítési folyamat jellemző manapság, amely az európai trendeket követi: ugyan a hazai mezőgazdaságra sokan elmaradott ágazatként tekintenek, a technológiai fejlődés a digitalizáció, valamint a precíziós gazdálkodás irányába mutat az agráriumban. Ezek lefedik (a termelés különböző fázisaiban) a haszongépek kommunikációs képességeit, a termelés- és gépirányítást, a műszaki és egyéb szolgáltatásokat, valamint a gépek felépítését, kialakítását is. Erre példa a számos vezető nélküli (autonóm) megoldást alkalmazó haszongépek, robotok alkalmazása, amelyek nem csak kiváltják a munkaerőt, de feladatukat termelékenyebben végzik el, továbbá megtakarítást is hoznak – számuk nem véletlenül növekszik folyamatosan.
A hazai agráriumban ebből kifolyólag rengeteg lehetőség rejlik az innovációra. Az ágazat fejlesztését tűzte ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Design Terminál nemrég meghirdetett együttműködése, amely újonnan létrehozott mezőgazdasági startupok fejlődését támogatja. A beszélgetés keretében Kovács Zsolt, a NAK szolgáltatási főigazgató-helyettese, Sziller Olivér, a MyConcept ügyvezetője, valamint Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminál vezetője járta körbe az agráripar potenciális megújítását célzó lehetőségeket.
Mivel a hazai agrárium a nemzetközi viszonylatban kisebb piaccal rendelkezik, nincs kifejezetten a mezőgazdaságra specializált tőkealap Magyarországon – ez azonban nem jelenti azt, hogy nem található innovatív magyar vállalkozás az iparágban. 2014-ben például a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. révén 32 millió forintos tőkebefektetést kapott az Absorice Hungary Kft. A cég különleges, növényi fehérje alapú táplálékkiegészítők fejlesztésével és gyártásával foglalkozik: gluténmentes, laktózmentes és vegán protein termékei a rendszeresen sportolók és a vegán, illetve húsmentes életmódot szem előtt tartó vásárlók számára készülnek. A SZTA portfóliócégébe 2018-ban a hazai müzlióriás, a Cerbona is beszállt mint szakmai befektető: az együttműködés révén a két vállalat közös erővel végzi a logisztikát és az értékesítést.