Ahogy arra számítani lehetett, 2016 tőkebefektetésekben gazdag második negyedévét egy jóval csendesebb időszak követte. Miután a két legnagyobb magyar tőkeprogram (JEREMIE és SZTA) májusban és júniusban – mint utólag kiderült, utóbbi csak ideiglenesen – lezárta befektetési időszakát, a harmadik negyedévben a többi tőkebefektető meglehetősen kevés aktivitást mutatott. A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) negyedéves jelentésében mindösszesen egy darab tranzakcióról tudott beszámolni, emellett pedig az egyetlen exit a legnagyobb cégportfólióval rendelkező Széchenyi Tőkebefektetési Alaphoz kötődik.
A HVCA lenti ábráján jól látszik a törés. Az elmúlt két év jelentéseit megvizsgálva a befektetések száma csupán egyetlen negyedévben csökkent 20 alá, valamint a befektetések összértéke is elérte legalább a 3,8 milliárd forintot, de a HVCA jellemzően 6 milliárd forint feletti negyedéves összegekről számolt be. A júliustól szeptemberig tartó időszakban az egyetlen, 90 millió forint értékű tőkebefektetést egy állami tőkealap hajtotta végre a számítógépes és fogyasztói elektronika területén.
Forrás: HVCA
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy kifulladt volna a tőkepiac, épp ellenkezőleg. 2016 második féléve a tőkeprogramok értékeléséről és az újabbak előkészítéséről szól, hogy 2017-től a piac szereplői újabb lendülettel, a tőkét bevonni tervező hazai kis- és középvállalkozások igényeihez még jobban illeszkedve indíthassák el vagy folytassák tőkebefektetői tevékenységüket. A sikeres működésének és eredményes cégportfóliójának köszönhetően az SZTA már készül újabb, százas nagyságrendű befektetési hullámára, egy újabb állami tőkeprogram indul kimondottan a legkorábbi életfázisok finanszírozására, valamint várható egy JEREMIE-hez hasonló, de több szempontból újraszabott tőkeprogram elindítása is.
Mivel a tőkeprogramok véglegesítése továbbra is folyamatban van, a HVCA negyedik negyedéves jelentése várhatóan hasonlóan lapos oszlopdiagramokkal jelentkezik majd. Igaz, a private equity befektetők döntéseit, aktivitását a várható változások egyelőre kevésbé érintik, így egy-egy magánbefektető egyedi cégvásárlási akciója a befektetési értéket jelentősen megdobhatja. Ha pedig a hazai tőkepiacra érkező hatalmas mennyiségű tőkeforrásnak köszönhetően egyre több magyar kkv indul el a növekedési úton, várhatóan a külföldi befektetőknek is több indokuk lesz arra, hogy Magyarországon kutassanak újabb befektetési célpontok után.