„A Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap (KMVA) megkezdte működését és rövidesen várhatóak az első befektetési döntések is” – egyebek között erről számolt be Csuhaj V. Imre, a KMVA-t működtető Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója Tusványoson, a 29. Bálványosi Szabadegyetem egyik kerekasztal-beszélgetésén.
Az évtizedek óta működő rendezvény fontos kapcsolódási pont Magyarország és a határon túli magyarság között mind kulturális, mind politikai, mind pedig gazdasági szempontból. A KMVA egyik célkitűzése, hogy Magyarország és a környező országok gazdasági kapcsolatait erősítse, a rendezvény tehát kiváló alkalmat teremtett a KMVA bemutatására, üzleti kapcsolatainak fejlesztésére is.
A nemzetgazdaságok versenyképességét és az állami szerepvállalást középpontba állító kerekasztal-beszélgetések közül számunkra azok voltak különösen érdekesek, amelyek a határon átnyúló gazdaságépítéshez, finanszírozási lehetőségekhez, illetve vállalkozói együttműködésekhez kapcsolódtak. „Különösen inspirálóan hatott a fiatal vállalkozókkal kialakult párbeszéd” – emelte ki Csuhaj V. Imre, aki az üzleti alapon létrejövő, kézzelfogható megoldások híve.
A személyes részvétel lehetőséget teremtett határon túli vállalkozásokkal való közvetlen találkozásra, tapasztalat cserére, ami egy későbbi együttműködés kiindulópontja lehet.
A Kárpát-medencei térségben még mindig nem eléggé kihasznált erőforrás a határokon átnyúló vállalati terjeszkedésben rejlő lehetőségek – legyen szó akár magyar, akár román, szlovák vagy bármilyen más vállalkozóhoz köthető cégről, amely Magyarországon kívánja fejleszteni tevékenységét. Ezek a határon átnyúló befektetések tevőlegesen újraszövik a térség szervesen összetartozó gazdasági szövetét.
A Kárpát-medencei térség országainak minden korábbinál mélyebb gazdasági integrációja azért is indokolt, mert gazdaságuk túlságosan kicsi és szűk ahhoz, hogy a világgazdasági folyamatokba önmagukban hatékonyan kapcsolódhassanak be. Fontos tényező az is, hogy a határ-menti területek dinamikus gazdasági növekedése megtartó erővel bír az ott élő magyarság számára.
[post_newsletter title=”Iratkozzon fel hírlevelünkre!”][/post_newsletter]
Magát a KMVA-t is azzal a kifejezett céllal hívta életre a kormány, hogy általa is nemzetstratégiai és régiós gazdaságépítési célokat mozdítson elő. Ezáltal olyan pénzügyi eszközjött létre, amely képes finanszírozni a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások nemzetközi – azon belül is a Magyarországgal határos országok kkv-jaival történő – hosszú távú kapcsolatépítését, az eredményes termelésre, szolgáltatásra, kutatás-fejlesztésre, munkaerő-képzésre vonatkozó vállalkozásközi együttműködések létrehozását és sikeres fenntartását.
A Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Alap tavaly ősszel kezdte meg működését, az első befektetési igényeket már elbírálta. Az Alap üzleti alapon, az eredeti tulajdonosok számára kedvező feltételekkel nyújt tőkeforrást a vállalkozások határon átnyúló termelési és fejlesztési együttműködéséhez, jellemzően két formában:
(a) egyrészt Magyarországon működő mikro-, kis- és középvállalkozások nemzetközi (azon belül hazánkkal határos országba irányuló) terjeszkedését támogató tőkebefektetéssel;
(b) másrészt a határon túl működő mikro-, kis- és középvállalkozások magyarországi vállalatalapítási, üzleti kapcsolatfejlesztésének támogatásával.
Így bár a gazdasági együttműködés kezdeményezője egyaránt lehet Magyarországon, valamint a hazánkkal határos hét országban — Ausztriában, Horvátországban, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában, Szlovéniában, Ukrajnában — bejegyzett vállalkozás, a tőkebefektetések minden esetben kizárólag magyarországi gazdasági társaságban valósulnak meg.